• BiroAndras
    #144
    "Egyébként a kvantumszámítógépeket is lehet majd indítani a "természetfeletti" díjért"

    Vicces lenne.

    "ugyanis az is úgy működik, hogy fizikailag nem történik kvázi semmi."

    Hűha.

    "Mármint a műveletvégzés általunk teljesen felfoghatatlan és követhetetlen módon történik."

    Jajj, már megint? Hányszor magyarázzam még el?
    A számításokat a természet végzi, ugyanúgy, mint a megszokott számítógépeknél, számológépeknél, a mechanikus számítógépeknél, az abakusznál, és a logarlécnél is.
    A különbség csupán abban van, hogy a mi primitív agyunk a mechanikát és az elektronikát képes felfogni, a kvantumfizikát meg nem. A hagyományos fizika olyan természetes számunkra, hogy eszünk be sem jut feltenni azokat a kérdéseket, amikbe a kvantumfizika kapcsán naponta belebotlunk. Pl. ha eldobok egy kavicsot, akkor "kiszámítódik" egy parabola (jó közelítéssel). Ki számolta ezt ki nekem?
    Az sem biztos, hogy egyáltalán történik számítás. Az történik ugyanis, hogy van egy számítás, ami megmondja, hogy egy adott fizikai rendszer hogyan fog viselkedni. De ezt használhatjuk fordítva is: megfigyeljük a rendszer viselkedését, és ebből méréssel megkapjuk a számítás eredményét.

    "Akkor most a kvantumszámítógép természetfeletti? Misztikum?"

    Egyértelműen nem.

    "Nos, pl. Roger Penrose (matematikus, elméleti fizikus, Stephen Hawkinggal közösen létrehoztak egy fontos kozmológiai tételt, stb.) szerint az agy egy kvantumszámítógép."

    1. A tudat és az agy kérdésében vannak sokkal jobban tájékozott emberek is. A fizikusoktól a fizikát kell tanulni.
    2. Stephen Hawking sem ért egyet vele.
    3. Legutóbb még nemhallottál róla, legalább fejlődsz.

    "Azóta sokan osztják ezt a nézetet."

    Vagy inkább nem. Mint már sokszor mondtam, alapvetően hibás a megközelítés. Nem várhatjuk el, hogy találjunk egy alapvető fizikai jelenséget, ami önmagában magyarázza a tudatot.
    Leginkább két okból:
    1. Amit eddig megtudtunk a világról, az alapján egyértelmű, hogy nem mi vagyunk a világ közepe, és amit tudunk magunkról az mind azt mutatja, hogy az emberi test (és az elme is) az általános természeti törvényeknek engedelmeskedik, és csupán komplexitása különbözteti meg a folyóparti sártól.
    2. Az alapvető természeti törvények nagyon egyszerűek (csak a megértésük rettenetesen nehéz), az agy pedig a legbonyolultabb ismert szerkezet, és elvileg ugye a tudat még annál is magasabbrendű.

    Ráadásul az információelméleten alapuló megközelítés óriási sikereket ért el, így valószínűsíthető, hogy ez a helyes irány.