eltűnik a régi haveri társaság, elfogynak az összejövetelek, beköszönt a magány
-
#84
ez nem a WoW-topic...
arra használjátok a keresőt, és oda wowozzatok :P
ennyi erővel nekiállhatnék én is irni a CS:S -függőségi korszakomrol, amikor napi 2-3 orát aludtam, és mentem melozni, aztán CS hajnalig, majd gép elől melozni, és emiatt elhanyagoltam a haverjaim, az akkori bnőm, a rokonságom, és mindezt a CS:S-nek köszönhetően...
(igen, képes vtam megvenni a HL2-t orig) :)
meg elkezdhetném irni azon korszakom, amikor meguntam,h mindenki csiterez, mer a statom 68/11 lett...
akkor nekiálltam éjjel nappal mindenféle netes parancsok áttanulmányozásának, javascriptet és vb-t tanulni autodidakta modon, belefogtam mindenféle feltörhetetlennek hitt jelszo felnyomásába, és annak éltem,h minél több freemail (akkoriban az volt a legelterjedtebb) jelszo az enyém legyen, és megváltoztassam...
aztán amikor erre is ráuntam,mert rámfricskáztak az "FMA project"-tel, jött a chat-függőségi korszakom...
4 évig vtam függő...
melo, aztán c6... amikor nem meloztam, akkor c6eltem akár napi 20 orán át...
amikor napi 5-6 orát vtam c6en, akkor azért, mert napi 2-6 tali közt találtam magam :)
a legdurvább az volt, amikor 1ik talirol mentem a másikra :D
aznap ettem életemben a legtöbb hambit 1 nap alatt :D
és akkor álltam le, amikor jött 1 amolyan c6-tali...
gondoltam elnézek,hamár ugyis a 4. ilyen tali volt, és mindenki tni akarta,h ki is vok... (mer amugy nem született rolam kép addig, szal csak amolyan fantom vtam a c6en, akit mindenki ismer, és mégse tja bizonyitani) :)
- anonimitás rulez - :) :P
1 szorakozohelyen történt meg ez a tali...
először is mivel eléggé népszerü vtam, felkértek,h zavarjak le "eskető pap" -ként 1 amolyan c6-es kamu esküvőt...
megtettem... csak nem volt a tagok közt smár a korkülömbség miatt :D
aztán már elég pia volt bennem, és biza engem is felvezettek az "oltárra" :D
itt se volt smár, de az már nem az én hibám volt :D
aztán leültem az akkori X-em mellé,és az akkori pasijának a nővérét elkezdtem szo szerint szemből fikázni (mit ne mondjak, nem semmi pia volt bennem) :)
és ezzel vettem le a lábárol:
"kicsik a melleid"
erre kihuzta magát... hát nemtom, de azota se kicsik :D
aztán ugye mégse adhattam magam elő hülyegyereknek, előjött belőlem a legdurvább énem, persze finoman :D
a kövit mondtam:
"hmmm... bejössz nekem... nem tudom miért, de bejössz! bár te lennél az utolso, akihez odamennék, de akkor is bejössz nekem" :D
és ebből a mondatombol lett 2,5 csodás év :)
eleinte azért nehéz volt összehangolni a melo-c6-nő triumvirátust, de belejöttem :)
és azota nem vok függő semmiben :)
bár mégse érzem magam magányosnak, holott vmilyen szinten én is az vok (csakh ne cáfoljam meg az előző hsz-em) :)
de én azért vok vmilyen szinten magányos, mert én megtanultam ugy használni az embereket,h ők higgyék azt,h kihasználnak engem :)
konkluzio:
- nem bizok senkiben anyagi téren
- érzelmi szinten nincs az a rozsaszin fátyol, ami a jozan eszem elvenné
- fél évente 2x-3x CS:S-ezek, ugyanennyi időnként felnézek c6-re
- bár nem érzem magam magányosnak, mert tulképp szinte mindenem megvan, amit az ember akarhat (saját lakás, kocsi, bnő, érzések vica-versa, pénz, haveri kör,etc etc), azért valljuk be:
hiába fogja majd vki a kezem, amikor meghalok, akkor se viszem magammal, ergo 1edül döglök meg, ergo felesleges lesz a halálom, mert ki tja,h mi lesz a halálom után???
reinkarnácio? pokol? (mennyekbe ugyse kerülök, erről gondoskodni fogok) :D
akkor meg?
ha ezeket figyelembe vesszük, akkor én is magányos vok, hiába megyek el melon kivül szorakozni, hiába táplálnak irántam érzéseket, és főleg:
hiába élek, ha ez egyszer ugyis elmulik, és aki fogja a kezem (most), az a halálom után ugyis elengedi, sirat X ideig, aztán már más kezét fogja...