• Pio
    #151
    Illetve az is közrejátszik, hogy ezek az RPG-k egytől egyig "rétegjátékok". Tegnap volt egy élő magyar videóteszt a játékról és ott se nagyon értették, hogy mi van, meg senkit nem érdekelt a beszélgetés. Aztán skypeon bekapcsolódtam és nagyjából lefordítottam a történetet, meg gyorsan elküldtem a tesztelőt Árész tesztjére és máris 3-4/10-ről 6-8/10-re javult a nézők többségének értékelése.
    Én maximálisan megértem, hogy nagyon sok játékos egyáltalán nem vevő az ilyen történetmesélés-orientált játékmenetre, csupán az utal lelki szegénységre, hogy ezek az emberek nem azt mondják, hogy "nekem nem jön be, hogy kevés a gyakás az elején", hanem lesz*rozzák a játékot.

    A történet pedig tényleg nagyon sokban eltér az eredetitől de ettől függetlenül szerintem nehéz benne hibát találni. Persze ezt a részét is a helyén kell kezelni. A játék története olyan, mint egy ókori hőseposz. A karakterek a végletekig szélsőséges jellemmel rendelkeznek. Valaki vagy nagyon jó vagy nagyon gonosz, köztes állapot alig-alig van. Mindenkinek megvannak az elvei, céljai és mindig, minden szituációban ennek megfelelően viselkedik, gondolkodik, beszél. Az egyetlen kivétel ez alól pont Jaszón, hisz a választásunktól függően hol harcias (Árész), hol törvénytisztelő (Athéné), hol csalafinta (Hermész), hol pedig empatikus (Apolló) stílusban beszél.