Minden ami a VST hangszerekkel összefügg
-
#3986
Ha meg belefer a tulragzasba, csakhogy beszelhetek vegre a zenerol valakikkel :), akkor szerintem a pop alapja a rovid radiohoz vagott 3-4 perc, ahol nincs helye hosszu agyalos temaknak, tobb perces kiallasoknak, kalandozos teteleknek stb. Ott a lenyeg, az egyszeru dudolhato slager, ami a nem eppen zeneerto emberben megmarad es vasarlasra osztonzi. A videoklipek pedig eleterzest, meno stilust, esetleg instant emociot sugallnak, gyakran egy divatot kovetve.
Persze vannak kivetelek, meg vannak az elsok, a korszakalkotok, akiket vegul sokan masolnak.
Az en szubjektiv velemenyem szerint a popzene a 80-as evekben meg erosen muveszi volt, komoly zenei erteket teremtve, mig mara csupan penzgyartas a szerepe.
A nagy mogulok gyartjak a sztart, hozza a stilust, profin eloetetve a fogyasztokat marketinggel, majd egesz trended kialakitva, ujabb sztarokkal kielegiteni a fogyaszto fuggeseget, ami mellett sajnos a muvesztre valo igeny satnyul, az izles folyamatosan degradalodik.
Hopp, na mind1, politizalni nem fogok, megigerem. :)
Ha visszatekintunk a multba, lathatjuk, gyakran a slagertemak rovidek, egyszeruek. A nagy tomegekhez szolnak. (Pl. nepzene, operett.)
A hosszabb, bonyolultabb kidolgozasu muvek, amik gyakran bizonyos muveltseget igenyelnek vagy az adott stilusban jartassagot, csak komoly odafigyelessel erdemes hallgatni, mert talan osszetetten muveszi, tobbertemu mondanivaloval stb. (Pl. operak.)
A jazzel jott a ketto egyutt eloszor, majd a konnyuzeneben is megjelent az erosen muveszi beallitottsag, a komolyabb esztetika.
Pl. Jimi Hendrix, Led Zeppelin es hal'isten, sokan masok. Ami a 80-as evekben is komoly volt pl. Queen, Jackson stb.
Ma a mainstream pl. Lady Gaga "muveszete", visszatert a furulyazo parasztfiu szintjere, azzal a kulonbseggel, hogy mivel orult nagy biznisz valakiknek, igy teljes profizmus all a hatterben. Valamiert a muveszetet nem, csak a profitot tartjak fontosnak.
A komolyzene nepszerusege szazalekos aranyban csokken, a konnyuzeneben pedig a szubkulturakba szorult vissza a muveszet.
Van olyan is, hogy a zenesz tudna "komolyabbat" jatszani, vagy az enekes enelkelni (mondjuk Auto Tune nelkul), de a produkcio imidzse nem arra van kitalava, igy az marad a garazsban.
Az izlesekrol persze nem illik vitatkozni, viszont a zenei esztetika es muertes egy nagyon zura tudomany, ahol bizony vannak objektiv szempontok.
Velemenyem szerint nem csak a zenei hanem mindennemu esztetika, vagyis amit az ember szepnek talal, az bonyolult kornyezeti es genetikai hatasok eredoje.
Termeszetesen az egyed izlese nagyban fugg attol, hogy eddigi elete soran mihez szokott, hogyan neveltek szulei, a tarsadalma, milyen a kozeg izlese, amiben felnott stb.
Viszont a korulottunk levo vilagban torvenyszerusegek vannak, amiknek kornyezetunk megfelel es oseink multjaban is ugyanugy mukodott.
Pl. kristalyok szerkezete, molekulak aranyai, elolenyek novekedese stb. igy figyelheto meg szinte mindenben a fraktalszerkezet vagy az aranymetszes aranya.
Tipikus hangok, evolucio soran fontosabb es kevesbe fontosabb frekvenciak stb.
A genetikankban pedig benne van (kisbabakon vegzett kiserletek igazoljak) az osi felelem mondjuk kigyoktol, ragadozoktol, hegyes fogaktol, vagy a dedelgeto vágy egy gombolyded kisallat eseten.
Egy masik aspektus pedig a szakralitas. Ami mara szinte teljesen kiveszik a zenebol (es mas muveszetekbol), az regen alap volt. Allitolag a zene (es mas muveszet) is ennek kifejezesekent, eszkozekent keletkezett.
Tehat egykor nem volt muveszet vallas nelkul.
Nagyot valtozott a vilag, szinte az ellenkezojere.