• sonicXX
    #25
    Ezt szerintem 50-50% hogy meghozzák sajnos. Ha a G8-as országok is támogatni fogják ezt a német elmebajt, plusz még a lobbizás és egyéb megvesztegetések / "háttér munkák", akkor nekünk nagyon cumikukiszoszidáresz lesz :)

    Már sokan megírták előttem is sokszor, meg én is megírtam pár helyen már és biztos hogy még meg is lesz írva sokszor: elsősorban nem az albumok/szoftverek árával van a baj (azzal is, de...) hanem a minőséggel. Tűrhetetlen, hogy ha az ember megvásárol egy albumot, annak a 80%-a összefércelt bullshit hogy meglegyen az anyag terjedelme. Tűrhetetlen (és ezt mint programozó mondom), hogy ha az ember megvesz egy szoftvert, az annyi hiányosságot tartalmazzon, amit folyamatos foltozás mellett sem lehet fél évtized (!) alatt sem kijavítani. És mindemellett (mint természetvallást követő ember) tűrhetetlennek tartom azt a mértéktelen környezetszennyezést, amit ez a két fenti iparág a produktumaiért művel.

    Semmi bajom nem lenne a fájlcserélők elleni fellépéssel, ha kiegyensúlyoznák ezt azzal, hogy a bizonyíthatóan diletáns (hozzáértés nélkül) készített, 70-80%-ban igénytelen tartalmat hordozó értékesített albumokért/szoftverekért jogi, erkölcsi és nem utolsó sorban anyagi felelősséggel tartozik mind a kiadó, mind a gyártó. Nem érdekel, ez hogyan foglalható törvénybe: OLDJÁK MEG, EZ (lenne) A DOLGUK!

    Ha abban a nyugalomban vehetnék meg egy albumot, hogy perelhető a kiadó azért ha az album tele van csapnivaló töltelékkel, egyáltalán nem lenne igényem előtte arra hogy letöltsem. Ha abban a nyugalomban vehetnék szoftver soktízezerért, hogy nem tartalmaz több hibát mint amennyi működést (valamint közérthetően, alaposan, pontosan és jól van dokumentálva) mert más esetben a kiadó vagy a gyártó perelhető, akkor nem tartanék igényt letöltött és crack-elt (potenciálisan vírust és/vagy trójait hordozó, megbízhtatatlan) szoftverekre.

    Az emberek többsége a minőségért hajlandó extra kiadást vállalni. Az emberek többsége azért tölti le a szellemi tulajdon tárgyát képző dolgot, mert pontosan tudja, hogy a tömegtermelésben és a mai - profit maximalizált - korban 10% az esélye annak, hogy minőségi árut vesz a pénzén. A minőségért fizetni a vevőnek is profitot jelenthet közép vagy hosszú távon, a szarért fizetni viszont (legyen az akár csak egyetlen forint, vagy penny is) de-fi-cit - fölösleges pénz- és időkidobás.