kvp#105
"Vagy olyan gépeket kell építeni amik a növényekhez hasonlóan kivonják a c-t a co2-ből és felhasználják.Gondolom ahoz ,hogy ezt tegye energia bekeftetésre van szükség amit napelemekből fedeznének."
Ezt hivjak sok scifiben atmoszfera processzornak. (nagyon regi otlet) A gond az, hogy tobb energiat kell belefektetni, mint amennyit az eredeti kornyezetszennyezessel kinyertunk es joval hatekonyabbnak kell lennie mint az azonos teruletu novenyzetnek.
Viszont a kinaiak ugy nez ki hogy jelenleg hosszabb tavra terveznek es ha nem tor ki egy haboru akkor sikerul is megoldaniuk a problemakat. Nincs olajuk, viszont egyre jobban allnak technologiailag es ha sikerul keresztulvinniuk a pebble bed rendszeru reaktoraikat akkor megszabadulhatnak a szen es olajfuggesuktol. Ezek szenmoderatoros, gazhuteses, a biztonsaggal nem sokat foglalkozo rendszerek, de legalabb olcson osszehozhatoak es sokkal kevesbe kornyezetszennyezoek mint a szeneromuvek. A kiegett futoelemekben pedig rengeteg plutonium lesz, amibol vagy atombombakat vagy plutoniumos gyorsreaktorokat lehet epiteni. Az utobbi foleg katonai jarmuveken es urhajokon lehet hasznos. Eddig valahogy ugy nezett ki, hogy a kinai allam hosszabb tavra tervez, bar a magantulajdon torvenybe iktatasa komoly vilagnezeti problemakat takar. Az eu, japan es (megint) kina pedig dolgozik a fuzios reaktorokon is. Ha sikerul osszehozni, akkor mar csak a holdrol kell bele uzemanyagot hozni (vagy a napszelbol osszegyujteni).
A globalis felmelegedes nev pedig hibas. Atlagban lehet, hogy melegebb lesz, de inkabb az a gond, hogy tobb szabad energia van a legkorben, ami olyan mint egy inga. Ha tobb energiat kozlunk vele, akkor nem kimozdul az egyik oldalra es ott marad (felmelegszik), hanem oda-vissza mozog, csak egyre nagyobb frekvencian, egyre szelsosegesebb hatarertekekkel es ezert egyre gyorsabban haladva a koztes allasban. Jelenleg erre talalunk peldakat mindenutt. (szelsoseges hideg-meleg, gyors idojarasvaltozasok, erosebb es nagyobb viharok) Ilyen a foldon meg nem volt, legalabbis azon par milliard evben amire a jegtakarok tanulmanyozasakor vissza lehet tekinteni. Hasonlo mar volt, de a jelenlegi jelenseg merteke mar azokon is tulmutat.