Munkas#52
Mielőtt teljesen beleélnétek magatokat a nyersanyaghiány apokalipszisébe, azért érdemes komolyabban belegondolni abba amit a cikk is említett: hogy csak pénz kérdése és minden előállítható. A földkéregben mindenből nagyságrendekkel több van, mint amire az emberiségnek szüksége lehet, csak a jelenlegi árak mellett pl. nem érdemes agyagból alumíniumot, vagy szénből benzint gyártani.
Pl. már gyerekkorom óta mindig 20-30 évre elegendő a föld nyersolaj készlete. Aztán csak az ára kúszik felfelé és megint elég 30 évig, csak most már megéri az oroszoknak is a jég alól előkaparni. A végén meg legfeljebb a levegő víz és CO2 tartalmából fogják szintetizáni, amivel meg is valósul a tökéletes recycling :)
Aztán az új technológiák bevezetési még nagyobb lehetőségeket jelent, csak minek küzdjünk velük, amíg a hagyományosak is rentábilisek. Pl. a képen szerepel az urán esetén 30-40 év, ami ugyan irreálisan pesszimista, de higgyük el. Viszont ez is csak az U-235-re vonatkozik, ami a természetes uránnak csak 0,7%-a. És már évtizedek óta van kipróbált technológia az U-238 alkalmazására is. Csak minek, építsünk új típusú erőműveket, ha így is olcsó a nukleáris üzemanyag. Így a 40 évből, mindjárt hosszú évszázadok lesznek.
A sokat emlegetett platinával szintén ez a helyzet. Vannak hasonló tulajdonságú más összetételű katalizátorok, csak a Pt még olcsóbb náluk, ezért azt használják, és a fejlesztések miatt így is egyre kevesebb kell belőle egy-egy kipufogóba.
És lehetne sorolni még sokáig. Jelenleg én úgy látom, hogy a technológiai változások hatása jóval nagyobb, mint az erőforrások fogyása. Persze nem lesz mindenkinek repülőgépe, és házi robotja mint ahogy 50 éve gondolták, de azért csak elviselhető így is az élet.
Ezért nem látok olyan korlátot, ami miatt (hozzá nem értő) politikusoknak kellene behúzniuk féket ipari ügyekben. Ráadásul abból biztos nagyobb baj lesz, mint ha a gyártók és fogyasztók a saját érdekeik alapján döntenek.