A megmaradási törvények vesztették értelmüket
  • Albertus
    #551
    Sziasztok!

    Látom Basic nem szabadult a tévhiteitől és azokat tényeknek állítja.

    Kedves Basic tévedsz! Rettenetesen nagyot!

    Nézzük mit állítasz: Két test erővel hat egymásra és ez az erő
    egyforma nagysággal hat mindkettőre, ezért azt állítod, hogy
    két töltés egyforma erővel taszítja a másikat.

    Szimuláljuk látható rugós erőmérőkkel a jelenséget!
    Legyen két, nyugalmi helyzetben 10 cm (azaz 0,1 m) hosszú, kék házas
    erőmérőnk. Mindkettő nyelve 1 cm-es piros-fehér csíkokkal 10 részre osztva. Ilyeneket az iskolai demó készletben találunk.
    Az egyik 20 N a másik 10 N maximális értékkel, azaz az egyiken
    minden csík F=2 N erőt, a másikon minden csík F=1 N erőt jelent.
    a 2 N/csík szimbolizálja a Q=2 C töltés felületi térerősségét,
    az 1 N/csík szimbolizálja a Q=1 C töltés felületi térerősségét,

    Miután a térerősség hat a másik gömb elektronjaira, helyezzük a két
    erőmérőt az asztalra egymással párhuzamosan és kégeiket nyomjuk össze
    a kétoldalra helyezett vonalzókkal úgy, hogy a Q=2C-t szimbolizáló
    erőmérő F=10 N-t mutasson.

    Na moszt nagyon figyelj!

    Mindkét erőmérőn 5 csík látható! Azaz az össz erő F=5*1+5*2=15 N

    Ha az egyik vonalzó mögé erőmérőt helyezünk akkor ezen valóban F=15 N erőt mérünk.

    De a két töltést szimbolizáló erőmérő külön-külön:
    A Q=2C szimbolizálója F=10 N erőt, a Q=1C szimbolizálója
    pedig csak F=5 N erőt!

    Miért nem egymás végéhez támasztottuk az erőmérőket?

    Mert nem a térerősséget hatnak egymásra!
    Mert nem a térerősségek támaszkodnak egymásnak!

    Hanem a térerősség hat a töltéseket hordozó elektronokra!

    Így a két erő is párhuzamosan hat a másik gömbre, pontosan úgy mint az erőmérők a másik vonalzóra!

    A gravitáció, vagy a két, különböző hőmérsékletű egymással szemben lévő 1-1 m2 -es felület esetén is ugyanígy van.

    Hat egyiktől erő a másik felé, és egy másik erő viszont irányban.
    A két erő összegét érzékeljük taszító vagy vonzóerőként kettőjük között.

    De ez (mint láttuk!) nem azt jelenti, hogy az eredő mindkettőre egyformán hatna!