DcsabaS#86
Ha a gep lenyege szerinted (is) a mechanikussag (mechanikus determinizmus), akkor abbol mar kivezet a klasszikus termodinamikai irreverzibilitas is. (Tehat eppenseggel kvantumfizika sem kell hozza.)
Mindenesetre amit az evoluciorol irtam, az ugyanugy kivezet. Nem redukalhato a klasszikus mechanikara. Ezert a klasszikus mechanika modszerei csak reszben alkalmazhatok az evolucios folyamatokra.
Hogy ki mit ert bele a klasszikus fizikaba, az valtozo. A relativitaselmeletet gyakran beleertik, a kvantumelmeletet viszont legtobbszor nem. De van, hogy a kvantumelmeletet is beleertik, csak a kvantumterelmeleteket nem. A mechanikussag szempontjabol a hatar az irreverzibilis termodinamikanal van, meg ha csak a klasszikus verziojat tekintjuk is (mert nem vezetheto vissza teljesen a mechanikara). Mas kerdes, hogy "tisztan felepiteni" csak kvantumstatisztikai alapokon lehet.
Hogy az agymukodesben van-e valami, ami kivul esik a klasszikus fizikan? Ha elhagyjuk a "klasszikus" minositest, es behozzuk helyette az "elemi esemenyt", akkor szerintem sem. Vagyis ha az allitast valahogy igy ertjuk:
"Az agymukodes elemi esemenyei kozul semmi sem esik a fizikan kivul."
Ezt erdemes pontositani 2 szempontbol:
1.) A fizika az univerzum altalanosan ervenyes torvenyszerusegeit, viselkedeset, tulajdonsagait kutatja. A fizikai torvenyei tehat mindenutt "ott vannak" (kulonben nem is sorolnank be a fizikaba). Es a fizikaba potencialisan besoroljuk a meg fel nem fedezett altalanos torvenyszerusegeket is.
2.) A fizika nem (nagyon) foglalkozik olyasmikkel, amelyek nem eleg altalanos ervenyuek, hanem csak nagyon specialis (egyedi) esetekben ervenyesek.
Na most az mod, ahogyan az elemi (fizikai) esemenyekbol/objektumokbol felepulnek nagyobb/bonyolultabb strukturak/objektumok, a fizikat csak viszonylag keson kezdte erdekelni (csak miutan megsejtettuk, hogy ennek is vannak teljesen altalanos torvenyszerusegei). A fizika ilyen atalakulasa folyamatban van, vagyis pl. az anyagszerkezet tudomanya dontoen fizika, de az evolucioelmelet meg csak most kezd beepulni. Ezert a biologiabol, pszichologiabol (vagy plane a human es tarsadalomtudomanyokbol) konnyen lehet peldakat hozni olyan jelensegekre, amelyeknek ugyan szinten megvannak a fizikai alapjai, de nem az a lenyeguk, es ami a lenyeguk, azt a MAI FIZIKA nem vizsgalja.
Irod:
"A genetika csak a legalapvetőbb funkciókat és készségek alapjait kódolja, egyéb szempontból "üres" az agy az egyedfejlődés elején."
Az agynak van sok "ures" resze (meg idos korban is), de amugy egyszeruen szolva baromira sok minden elore kodolva van benne. (Plane a rovaroknal.) Nem az ures agy a tanulekony, hanem az olyan agy a tanulekony, amelynek strukturaja genetikusan eleve alkalmas a tanulasra. Nem az van, hogy barmilyen agyat meg lehetne tanitani mondjuk a kinai es az angol nyelvre, hanem az emberi agy eleve olyan, hogy ezeket el tudja sajatitani (sot, akar uj nyelvet is ki tud talalni).
Azt a hasonlatot hoznam, ahogyan a neurologusok szoktak hivatkozni az agyra: "az agyi szervek osszessege".
Ha eppoly gyakran talalkozhatnank az agyunkkal, mint a kivulrol konnyen megtapasztalhato vegtagjainkkal es erzekszerveinkkel, bizonyara kevesebben gondolnak azt, hogy sok-sok gyakorlassal (tanulassal) a szemunk fulle, az orrunk meg mondjuk labba alakithato. Ehelyett termeszetesnek vennenk, hogy az eletmod csak viszonylag kis eltereseket eredmenyezhet ezekben, es az alapveto strukturajukat (ami azza teszi oket amik) genetikailag orokoljuk.
Roviden szolva: a tudat kepesseget szerintem genetikailag orokoljuk, a tartalmat tolthetjuk fel kesobbi tanulassal, tapasztalatokkal.