Informatika és tudomány

  • tibor16
    #2028
    nana, azért én magam alá nyúltam, amikor a Gothic 1-ben valamelyik rész azzal kezdődik, hogy kizártak a várból, mert teljes a pártfordulás...
    Persze ez is szubjektív, de nekem játékban az első volt, ahol minden oldal magyarázható, hovatovább elfogadható érvrendszerrel bírt - és rajtad állt, hogy alakítod a történetet. Vagy inkább, ha belenyúltál valamibe, akkor más történetet kaptál... Ez a leginkább ami jellemző volt a Gothicocra - ezer szálon lehetett végig játszani. Ha jól emlékszem a G3-ban is tudtam, hogy Xardas valami nagy tervvel bír, csak nem volt szimpatikus a dolog. A Risenben is kissé árulónak éreztem magam, amikor a varázslás kedvéért a Rendhez csatlakoztam. Ez az, ami a történeteikben ami leginkább megfogott - összetett, semmi nem fekete- vagy fehér. A Risent nem tudom, mert még nem értem a végére - de már volt egy két döntéshelyzet...