Föld hőjének hasznosítása, hőszivattyú, termálvíz
  • [NST]Cifu
    #293
    Erősen offtopic, de ha éppen ez a téma...

    Az áramvonalas autó meg itt van: (1953)

    Inkább itt:



    Egy román mérnök, Aurel Persu tervezte és építette 1923-ban Németországban. A repülőgép-aerodinamika fejlődését felhasználva úgy vélte, hogy az autózásban is lenne értelme a nagy sebességgel való biztonságos közlekedésnél az légellenállás csökkentésének. Az 1920-as és 30-as években aztán egy ideig népszerű volt az aerodinamika az autótervező mérnököknél.

    Mindenki tudja, hogy az alu vagy a rozsdamentes acél lenne a megfelelő a karosszériának, de akkor
    1.nem lehetne eldobható szarokat gyártani
    2.drágább lenne és nem lehetne eldobható szarokat gyártani
    3.a divat és a bankok abban érdekeltek, hogy eldobható szarokat vegyél


    Ott volt az Audi A2 és ott van az A8. Mindkettő alumíniumötvözet (a tiszta alu nem éppen ideális teherviselő elemnek, mert kegyetlenül lágy). De mi is a probléma velük? Először is az alumínium ötvözetből készült autók drágák, mivel a nyersanyag és a megmunkálásuk sokkal nehezebb. Másodszor nem túlságosan ivódott bele a közismertbe (pedig elvileg ha jól rémlik anno benne volt a kémia tananyagban), de az aluötvözet is hajlamos a korrodálásra, ha más fémekkel szennyezik a felületet (a legdurvább hatást a higany váltja ki). Ezért az Audi műhelyekben általában külön garázs, vagy legalábbis légmentesen leválasztott szerelőállás van az alu Audiknak, a nekik való szerszámokat pedig zöldre festik be, és szigorúan tilos ezeket "hagyományos" autókhoz használni. Ezek után nem csoda, hogy tömegautó nem nagyon készül aluötvözetből...

    A rozsdamentes acél szintén iszonyú drága dolog, ezért megint csak a prémium kategóriában láthatsz ilyesmiből készült autókat (hozzá kell tenni, hogy megfelelő felületkezelésekkel csaknem teljesen megoldható a korrózió problémája, erre is vannak példák - itt azonban megvan az a gond, hogy a felület sérülése (pl. baleset) esetén a védőbevonaton "lyuk" lesz, és a korrózió utat talál magának).

    A darwini elmélet bebizonyította, hogy azok az igazán sikeres tömegautók, amelyek olcsóak (ie.: olcsó nyersanyagból, könnyen gyárthatóak, és egyszerű szerkezetűek), olcsó a karbantartásuk, és megbízhatóak. Ilyen volt például a VW Bogár.

    Az utolsó dolog a fejlődés, a különféle kényelmi és biztonsági fejlesztések, amikre az ember vagy igényt tart, vagy nem. Az autópiac elég nagy, szvsz mindenki tud(na) magának megfelelő autót vásárolni, ha akarna. Viszont egy 20-40 éves autó már olyan kategória, ami a mai utakon már inkább csak kedvtelésből van jelen (rosszabb esetben a lecseréléséhez szükséges pénzhiány miatt), kivétel az öreg sport vagy luxusautók...