Szélturbina, a régi szélmalmok modernkori változata, a megújuló energiák meghatározó szereplője
-
#366
Mmm, azért én nem temetném a napenergiát. Még a mi szélességünkön AM 1,5 feltétel mellett is 700 Watt beesik egy négyzetméterre. Az nem vita tárgya, természetesen, hogy légkör-, napszak- és évszak függvénye a dolog, ez viszont nem jelent instant halált. A napelem hatásfokát fizikailag nem lehetséges erős közelítéssel 30% fölé vinni (ez, ha jól rémlik, a dióda I-U karakterisztikából és a fill factorból eredeztethető), ha valaki 90%-okkal dobálózik, ott mindig valami apróbetűs-csillagozós okosság van. Az is tény, hogy a napelem, mint félvezető gyártása nem környezetbarát, és az is tény, hogy mindebből kifolyólag esztelenség ezt "törzs-energiaforrásnak" próbálni alkalmazni. Komoly sötétzöldségre, vagy inkább csak sci-fi hajlamra vall ilyen marhaságot vizionálni akár hosszútávon is. Pláne, mivel az akkumulátorok mégannyira sem környezetbarátak... magam mellszélességgel az atomerőmű mellett vagyok, tehát. Viszont magát a technológiát, mondom, ugyanilyen botorság lenne temetni, mivel még komoly potenciál van benne, ott vannak például a hajlékony vékonyréteg-napelemek. Az is a gyártók hülyesége, hogy nem a költségoptimalizációra mennek rá, hanem a hatásfoknövelésre, mert ez valamiért amolyan kinek van nagyobb farka-dolog. Lehet verni a nyálat az 1mm^2-es, laboratóriumban legmagasabb fokozatú tisztaszobában növesztett egykristály napelemmel, más kérdés, hogy olyan belátható időn belül nem lesz a háztetőkön. =) Pedig háztetőből van elég, ha az energiatárolás kérdése megoldott lenne, a napelem középhosszú távon kitűnő befektetés lenne, mert ráraksz egy üveglapot, meg bekeretezed alumíniummal, ettől kezdve kvázi halhatatlan, idővel egész csekély hatásfokromlással kell csak számolni a napsugárzás kristályrácsra gyakorolt, nem túl jótékony hatása miatt, tehát még az unokád is szlopálhatja úgy, hogy egy fillért nem költ magára a napelemre. Ha jó, időtálló akkujaink lennének, egy valag alkalmazásnál hasznos és okos dolog lehetne egy napelem, ami amikor épp süt a nap, szépen tölt, és ezzel autonóm módon elketyeg a puszta kellős közepén is a rendszer. Itt nem csak napelemes számológépekre kell gondolni, a kertekben hajthat szivattyút, működtethet (működtet is) időjárás-állomást, satöbbi. Az nem jelent semmit, hogy most még - gazdasági okok miatt - sok potenciális alkalmazás pl. hálózatról tölthető, vagy üzemel. Villanylámpa sem volt addig, amíg az elektromosság nem volt tisztességgel előállítva, hogy ezzel az analógiával éljek... nem a gombhoz kell kabátot keresni. De most hasamra ütök, a napelem egyenáramát vízbontásra beállítva máris ott az üzemanyag. Nyilván erre az atom is jó, energiasűrűsége miatt még sokkal jobb, de ez is elégségesen prezentálja azt, hogy az nem igaz, hogy a napelemnek ne akadna megfelelő meló.
Háztájon viszont a napkollektor sem hülyeség, mivel némi üvegből, fekete festékből, néhány sörösdobozból, esetleg egy hordóból összehozható. Oszt' nyáron máris megoldott az esti zuhany. Például.
Nem az életképességről kell vitatkozni, hanem a fejlesztés irányáról, az arányokról és a helyszínekről. Egyébként, aki ránéz Európa napsütéses óráit ábrázoló térképére, hamar ráébred arra, hogy a Magyarország igen komoly hányadát kitevő Alfölddel baromira, de tényleg nem állunk rosszul, sőt...