#63
Fura ez a sok felemás vélemény. Én már csak azért se kötöm az orrotokra. :D Azon lepődök meg leginkább, h mennyiféle megítélése lett a filmnek.
Egyvalamire (na jó, sokmindenre) rájöttem azután a párszáz film után, amit eddigi életemben (21 földi év) moziban néztem. Mégpedig arra, hogy egy film megítélése, élvezete stb. nagyban függ az aktuális lelkiállapotomtól, attól, mit ettem aznap, vizsgáztam (szopattak)-e előtte, drága volt-e a jegy, és főként, hogy egyedül nézem-e...
Az nem kétséges (és nincs hasznom a jegyekből), hogy bizonyos filmeket nagyvásznon kell nézni. Ezzel vki csak akkor tud vitázni, ha még nem volt (jó) moziban. Nézem a nagyobb hazai torrenteket, és a sok ész szedi a TS-t a filmből, nézi meg monitoron (mindezzel eddig nem lenne baj), de aztán ontja róla a sok okosságot, holott a filmet nem is látta... Na mindegy.
Vegyük pl a Karib2-t meg a 3at. Mindkettőt a lehető leghamarabb néztem, nyilván nem (szerintem) agyalágyult hülyék által preferált pre-rilizt, és a 2. rész úgy sodort el, mint egy tankhajó, ez a 3., ami meg érezhetően jobb lett nála, épp, h elért (pedig utóbbit sikerült először felirattal néznem). Ezek után merjem megmondani a saját véleményem? Mármint honnan tudjam, h tényleg úgy gondolom? :) Ráadásul mikor vélemény egy vélemény? Változott már meg véleményem egy filmről azért, mert láttam, hogy/miért készült. Aztán millió oknál fogva nálam lesz egy vetülete a filmnek, ami sokkal inkább engem jellemez, mint a filmet.
Aztán tolhatnám elétek, de kinőttem abból a korból, h mindent/mindenkit be akarok hódoltatni, és az én véleményemet osztatni...
#63