A1274815#91
Valaki írta, hogy miben különbözik az idő érzékelés (mérési eredmény) magától az időtől. Akkor azt is meglehtne kérdezni, hogy miben kölünbözik a mért feszültség magától a tényleges feszültségtől. Nos hát kb.annyíban, hogy a feszültég mérő belső ellenállása miatt a mérő műszer eleve a ténylegsnél kevesebbet jelezki, ráadásul ezt még a mérőműszer tehetlenségétől. Ráadásúl zajt viszünk a rendszerbe, továbbá a mérő műszer meg maga a rendszer belső ellenállása miatt csökeni fog magában a rendszerben is a feszültség.
Hawking szerint (is) virtuális részecskepárok keletkeznek az eseményhorizont környékén. Ha egy ilyen részecskepár egyik tagja az eseményhorizonton kívűl, a másik pedig belül jelenik meg, akkor a fekete lyuk fedezi az kintmaradó részecske életben maradásához szükséges energiát. Így a lyuk veszít az energiájából, ezálltal a tömegéből is. Kicsit visszatérve az időérzékelésre. Hogyan is érzékeljük/mérjük olyan dolgok használatával, melyekről feltesszük, hogy szigorúan periodusosan, vagy egy kevés fehér zajjal szennyezett jelenséget figyelünk. Ez a periódusos jelenség amit figyelünk, illetve mérünk, az olcsóbb és egyszerübb esetekben függ az égvilágon mindentől (hőmérséklet, páratartalom, elektro-mágneses zaj, gyorsúlás, stb.) a drágább eszközökben ezt a hatást próbáljuk korrigálni, kiküszöbölni, csökkenteni, kizárni. Atom óránál már elvileg nem számít a hőmérséklet. Azt viszont honnan tudjuk, hogy ezek a szerkezetek, nem függenek-e általunk még nem ismert jelenségektől, vagy olyan általunk ismert jelenségtől, amelyről azt hisszük, hogy nem függ?