kvp#10
Minden flash blokk egy picit hosszabb mint amit adatkent el lehet erni. Itt van a crc es ssd rendszerek eseten a seged informacio is. Merevlemezeknel is ez a helyzet, bar ott az ata-s read long/write long parancsokkal ki lehet olvasni ezeket az adatokat is. Egyebkent ez az atpakolas nem olyan bonyolult. Minden irasnal egy eppen szabad blokkba ir, majd a szabad lista vegere rakja az eppen felulirt blokk regi helyet. A disk-et tonkrevagni csak ugy lehet, ha kozel 100%-ra pakoljuk, majd a maradek helyen elkezdunk irni. Igy nincs hova atrakni. Persze elofordulhat, hogy ilyenkor a kevesbe mozgo adatokat (pl. programok) rakja a kopottabb helyekre, es a kevesbe kopotton kezd dolgozni. Ha pedig kiesik egy blokk, akkor sincs mas, csak lett egy bad sector. A rendszer az athelyezesek miatt addig kepes dolgozni, amig akar csak 1 jo blokkja is van. (tehat a merevlemez szabad terulete a tonkremenes fele zsugorodik) Ilyen rendszert hasznal a directcd is az egyszerirhato cd-k ujrairhatova tetelere, csak ott egy iras utan megy tonkre egy blokk. A vista az algoritmust mar filerendszerbol kezeli, ami azt jelenti, hogy probalja nem hasznalni a swap file-t, az olvasasi cache-t pedig ssd-re rakja. (a windows memoriafoglalasanak jo resze a cache-hez kell, jelenleg is allithato hogy sok cache es sok swap vagy keves cache de keves swap legyen /lasd: conservative swap usage/)