2010-re a noteszgépek fele flashmemóriára épül

"Mindegyik havernak legalább 2 hétig fennvolt, de a driverhiány, és a programokkal való inkompatibilitás miatt, 1 hónapot senkinél sem ért meg."

1. Sokadszorra mondom, hogy ez nem az MS hibája.
2. Úgy tûnik, végre kezdik összekapni magukat a fejlesztõk, mert szépen haladnak a problémák megoldásával. Amelyik cég mostanra nem tudta a termékét Vista-kompatibilissé tenni, az nem érdemli meg, hogy használjuk a termékét. Programozó vagyok, úgyhogy tudom mit beszélek.

"És mondom, nincs értelme fícsör listákat olvasni, mert m$-nél egy ilyen lista fele sem igaz."

Mondj egyet, ami nem igaz. Én jópárat megnéztem, és eddig mind kiválóan mûködik.

Na te már csak tudod hogy mit csinálnak. Mindegyik havernak legalább 2 hétig fennvolt, de a driverhiány, és a programokkal való inkompatibilitás miatt, 1 hónapot senkinél sem ért meg.
És mondom, nincs értelme fícsör listákat olvasni, mert m$-nél egy ilyen lista fele sem igaz. M$ cuccnál alap a "hiszem ha látom" hozzáállás...

"Valószínü, hogy a divatfikázók probálják ki a Vistát, hogy jól lefikázhassák, ezt te sem gondolod komolyan szerintem."

Pont ezaz, hogy nem próbálják ki, hanem csak fikázzák. Vagy felrakják, és az elsõ kisebb nehézség hatására eldöntik, hogy szar, és letörlik.

"Vistának van ingyenes próba verziója ?"

Azt nem tudom, hogy hivatalosan hogy lehet szerezni, de torrentrõl simán letölthetõ az RTM verzió, ami aktiválás nélkül is legálisan használható 30 napig. Egyébként a béták és az RC1-2 teljesen legálisan letölthetõk voltak az MS oldaláról (és sávszélesség is volt bõségesen).

Valószínü, hogy a divatfikázók probálják ki a Vistát, hogy jól lefikázhassák, ezt te sem gondolod komolyan szerintem.

Vistának van ingyenes próba verziója ? Vagy, hogy lehet kipróbálni ?
QEMU vagy vmware vagy akármi visszi Linuxon, hogy jól le divat fikázhassam ? 😊

"Olvasok a neten, haverok véleményét is meghallgatom, mind2 forrás szerint jelenleg még szar"

Ezeknek a véleményeknek jó része csak divatfikázás. Ha azt akarod tudni, hogy neked jó-e, akkor fícsör listákat, meg teszteket olvass, de méginkább tedd fel és próbáld ki. Nekem már másfél hónapja élesben megy, és nincs vele gondom. Eleinte pár driver hiányzott, de észbe kaptak végre a gyártók, és most már nálam mindenhez van.
Nekem az a tapasztalatom, hogy jóval gyorsabban indul rajta minden, mint XP-n, az Aero is kellemesen használható (nem csak csicsa), a rendszereszközök is sokkal fejlettebbek, mint XP-n, és a hálózatkezelés is lényegesen gyorsabb és stabilabb. Elvileg lényegesen biztonságosabb is, de ebbõl még a gyakorlatban nem vizsgázott, mivel még új és az elterjedtsége nem érte el a kritikus szintet.
És van még pár tulajdonság, ami majd csak késõbb fog beérni. Ilyen pl. hogy végre komolyan támogatott a 64-bites verzió, ami több memória kezelését teszi lehetõvé (nem elsõsorban fizikai memóriáról van szó, a virtuális sokkal gyorsabban elfogy), és bizonyos szoftverek esetén jelentõs gyorsulást is hozhat.

Each zone has
about 3% additional “spare blocks” beyond what is assigned to meet the logical capacity of the
flash card. This group of blocks is commonly referred to as the “Erase Pool”.

Meg vannak az eltitkolt blokkjaim 😊

Olvasok a neten, haverok véleményét is meghallgatom, mind2 forrás szerint jelenleg még szar, fanboy meg nem vagyok hogy vakon bízzak az m$ minden szavában 😊 És nem szeretem a jól mûködõ rendszeremet egy szarul mûködõre cserélni, majd akkor ha már jól megpatchelték.
Egyébként az m$-nél egy dokumentált feature nem jelent semmit, mert egyáltalán nem jelenti azt hogy mûködik is.

"Nekmem az hangzik hihetetlenül, hogy egy nem flash -re kitalált FS tud "neírjunk gyakran egy blokkot módban" dolgozni."

nem az fs teszi ezt, hanem az ssd meghajtó író algoritmusa. wear levelling a neve a dolognak. nyilvántartja a flash memória szabad blokkjait, aztán ha valamelyik másik blokkban írás történik, akkor az egész régi blokkot átdobja egy eddig szabad blokkba. látható, hogy így a gyakran írt fileok mindig új helyen lesznek és nem egy helyen gyepálja szét az eszközt.

"cache populate" -et kivéve egy õsi Linux memória kezelése nagyvonalakban megegyezik a Vistájéval ezekszerint.

Szerintem meg lehet különböztetni az SSD -ekekt, mint ahogy most megkérdezhetem milyen vinyóm van a gépemben (Product ID), így a rendszer is tudja.

De mint mondtam egy vinyó nem tudja megmondani mi a szabad block, hacsak el nem titkol blokkokat, tudomásom szerint a mostani vinyókon is van titkolt rész, amik badblock -ok "helyére kerülnek" , cserébe lasabb lesz az elérésük, de nem jelez badblockot.

A rendszer nem jelzi a vinyónak, hogy mely blokkokat nem használja, így minden általa címezhetõ blokkot gyakorlatilag foglaltnak kell tekinteni.

Nekmem az hangzik hihetetlenül, hogy egy nem flash -re kitalált FS tud "neírjunk gyakran egy blokkot módban" dolgozni.

Nocsak, egy másfél éve dokumentált feature meglepetést okoz fél évvel a termék megjelenése után? De még szerencse, hogy életetdben nem használtad, de azért véleményezed...<#taps>

Nocsak. Vista nem recsegteti a vinyót egy nagyobb memóriaigényû program futtatása után(ami mellett persze még marad kb 300mb szabad ram) az szabad ram miatti értelmetlen swap miatt? Na majd sp1 körül akkor ki is próbálom, talán akkor már használni is lehet.

"egy dolog hogy valaki ott tárolja az adatait. Azt meglehet tenni cd vel vagy dvd vel is. Én inkább arra az eshetõségre gondoltam hogy az sd teljesen leváltja a merevelemezt és oprendszert is azon tevékenykedne. Ez azért már durva lenne, az adatvesztés valószínûságe is megnõ, mivel ezzel dolgozunk."

Mint mar mondtam a kepen levo ssd egy pata-133-as merevlemez csatolojaval rendelkezik, tehat csak egy sima 'ide disk'. Ez a memoria olyan amit nem memoriakent hanem disk-kent lat az operacios rendszer. Ha maga a memoria nem romlik el, akkor adatvesztes snem tortenhet, mivel semmi kulonbseg nincs a merevlemez es az ssd memoria kozott. Ha az os elromlik es mondjuk lefagy (kekhalal), akkor pont ugyanaz tortenik egy ssd-vel mint ami egy merevlemezzel. Ez azt is jelenti, hogy vannak rajta rendes particiok es rendes file-rendszerek. Tehat egy ilyen ssd valoszinuleg ntfs-re lesz leformazva. Innentol miert ne rakna az ember primary master-nek, es nevezne ki c: meghajtonak? A kulonbseg az, hogy ez a lemez nem forog, de ugyanugy stabilan tarolja a kiirt adatokat mint egy merevlemez. Persze csak 512 byte-os blokkokban irhato, mint a mechanikus merevlemezek, tehat ez az egyseg nem rendszermemoria hanem hattertar (mass storage), mint egy merevlemez vagy egy masfajta csatoloju memoriakartya.

Ennyi erovel akar usb memoriarol is futtathatnak operacios rendszert, csak a windows (xp-ig) nem hajlando boot-olni rola. A linux-ot viszont nem zavarja, hogy honnan toltodik be, lehet cd/dvd, merevlemez, floppy, szalag, usb hattertar vagy akar papirszalag vagy lyukkartya is. Dolgozni pedig barmilyen hattertaron lehet, amig tudjuk olvasni es irni. A flash ebben meg jobb is, mivel gyorsabb az eleresi ideje mint a merevlemezeke. (nincs bennuk mozgo fej, tehat nem kell a lassu fizikai alkatreszekre varni) Megbizhatosag szempontjabol pedig egy flash hattertar legalabb 100 evet kibir akar folyamatos olvasas mellet is. (tehat ha nem irjak ujra tul sokszor) A sima worm mukodesu eprom pedig akar tobb ezer evet is.

ps: Az emberek jo resze azt hiszi, hogy a merevlemez stabilabb mint egy flash meghajto. Nos nem az, a flash-ek 'elkophatnak', de ezt ugy teszik hogy meg iras kozben szolnak, hogy nincs tobb szabad hely mert elkoptam, ezzel szemben a merevlemezek viszont ugy kopnak, hogy azt hisszuk minden oke, majd egyszer csak nincs ott az adat vagy fel sem porog. (ilyenek voltak a foppy-k is)

egy dolog hogy valaki ott tárolja az adatait. Azt meglehet tenni cd vel vagy dvd vel is. Én inkább arra az eshetõségre gondoltam hogy az sd teljesen leváltja a merevelemezt és oprendszert is azon tevékenykedne. Ez azért már durva lenne, az adatvesztés valószínûságe is megnõ, mivel ezzel dolgozunk.

" de gyakran azert pakol adatokat a disk-re, hogy tobb hely legyen a cache-nek. (pl. tobb oraja nem hasznalt program es adat teruleteket)"

ez már közelebb áll az igazsághoz xp-ig bezárlóag, de vista-n ez bonyolultabb, mivel ott a gyakran használt programokat vagy nem swappolja ki, vagy ha egy mem. intenziv program miatt ki kellett rakja a nem használt dolgokat, a futása végén magától visszatölti a filecache-be. (rendszer indulás után pedig magától nekiáll egy cache populate-nek, mert megfigyeli, hogy mikor mit szoktál futtatni)

Már csak egy strapabíró kijelzõ kellene és már dobálhatom is 😛

"Egyébként sem nagyon értem hogy miért beszélnek a merevlemez technológia leváltásáról, maximum a sebesség növelése érdekében az ötvözésrõl. Nem véletlenül nem a memórában tároljuk az adatokat, hiszen onnan jóval könnyebben elveszhetnek az adatok, mintha merevlemezen tárolnánk õket. Nem is beszélve arról hogy ha megsérül esetleg a gép, az adatok visszanyerésére is kevesebb esély van, még a noteszgépeknél is."

Mivel a kepen lathato ssd tarolo egy pata133-as merevlemez csatlakozojaval rendelkezik es a gep ha nem nezi kulon nem is tudja rola, hogy nem magneses merevlemez, hanem solid state disk (ssd). Mivel sok ember regebben is inkabb ssd-n tarolta az adatit mint lemezen, ezert az hogy ezt a technolgiat felujitjak nem jelent sok meglepetest.

Magyarorszagon foleg a c64 es a gameboy tulajdonosok talalkozhattak ssd-s memoriakartyaval, bar azok tobbnyire csak egyszer irhatoak voltak, bar mar akkor is volt c64-re eeprom-os, tobb ezerszer ujrairhato ssd. Gyors volt es sokkal jobban birta mint a floppy-k. En szemely szerint szivesen hasznalnek ujra ilyeneket, csak nagyobb kapacitassal. A swap teruletet pedig erdemes ram-ba tenni, tehat ket ssd kell a rendszerbe, egy flash alapu, amin a programok es az adatok vannak es egy ram alapu (de ata csatolos), amin a swap file particioja van. (meg esetleg a temp es browser cache meg hasonlok) A renszerinditaskor egy program (driver) mindig letrehozza az atmeneti particiot a ram-os disk-en majd minden mehet ahogy eddig es a flash sem kopik el egyhamar. Ilyen megoldast hasznalt az amiga is. (igen ott is volt aki inkabb ssd-n tarolta az adatait mint floppy-n vagy merevlemezen)

""a windows memoriafoglalasanak jo resze a cache-hez kell"
ez azért igy nem igaz. Neki nem kell semmilyen cache, egyszerûen csak a fel nem használt (és igy kárba veszõ) szabad memória gyak. teljes méretét cache-nek használja. Ezt természetesen nem swappolja és nem VM-ezi, bármikor odaadja egy programnak, ha szüksége van rá, tehát nem illik "memóriafoglalásnak" nevezni, ugyanis ezen memória éppenhogy nem foglalt, hanem szabad, de amig semelyik program nem kéri, addig hasznosabb dolgokra használja fel, minthogy üresen álljon."

Igaz, hogy a read cache gyakorlatilag barmikor odaadhato egy masik programnak, tehat nem szamit a memoriafoglalasba, de gyakran azert pakol adatokat a disk-re, hogy tobb hely legyen a cache-nek. (pl. tobb oraja nem hasznalt program es adat teruleteket) Ha ezt letiltjuk akkor akar swapfile nelkul is elmegy a rendszer, legalabbis csak akkor fogja hasznalni ha mar 0 a cache merete. Ettol lassu lesz a rendszer, de legalabb tenyleg nem swap-el.

Egyébként sem nagyon értem hogy miért beszélnek a merevlemez technológia leváltásáról, maximum a sebesség növelése érdekében az ötvözésrõl. Nem véletlenül nem a memórában tároljuk az adatokat, hiszen onnan jóval könnyebben elveszhetnek az adatok, mintha merevlemezen tárolnánk õket. Nem is beszélve arról hogy ha megsérül esetleg a gép, az adatok visszanyerésére is kevesebb esély van, még a noteszgépeknél is.

gertitorpe : hülye vagy minden szektor 100 000 újraírási lehetõséget biztosít...

" vista az algoritmust mar filerendszerbol kezeli, ami azt jelenti, hogy probalja nem hasznalni a swap file-t"

nem a swap-et nem használja, hanem tudja, hogy kifáradhat a tároló ezért szépen szétosztja az irási mûveleteket a flash alapú tárolókon. (még readyboost-nál is)

"a windows memoriafoglalasanak jo resze a cache-hez kell"

ez azért igy nem igaz. Neki nem kell semmilyen cache, egyszerûen csak a fel nem használt (és igy kárba veszõ) szabad memória gyak. teljes méretét cache-nek használja. Ezt természetesen nem swappolja és nem VM-ezi, bármikor odaadja egy programnak, ha szüksége van rá, tehát nem illik "memóriafoglalásnak" nevezni, ugyanis ezen memória éppenhogy nem foglalt, hanem szabad, de amig semelyik program nem kéri, addig hasznosabb dolgokra használja fel, minthogy üresen álljon.

Minden flash blokk egy picit hosszabb mint amit adatkent el lehet erni. Itt van a crc es ssd rendszerek eseten a seged informacio is. Merevlemezeknel is ez a helyzet, bar ott az ata-s read long/write long parancsokkal ki lehet olvasni ezeket az adatokat is. Egyebkent ez az atpakolas nem olyan bonyolult. Minden irasnal egy eppen szabad blokkba ir, majd a szabad lista vegere rakja az eppen felulirt blokk regi helyet. A disk-et tonkrevagni csak ugy lehet, ha kozel 100%-ra pakoljuk, majd a maradek helyen elkezdunk irni. Igy nincs hova atrakni. Persze elofordulhat, hogy ilyenkor a kevesbe mozgo adatokat (pl. programok) rakja a kopottabb helyekre, es a kevesbe kopotton kezd dolgozni. Ha pedig kiesik egy blokk, akkor sincs mas, csak lett egy bad sector. A rendszer az athelyezesek miatt addig kepes dolgozni, amig akar csak 1 jo blokkja is van. (tehat a merevlemez szabad terulete a tonkremenes fele zsugorodik) Ilyen rendszert hasznal a directcd is az egyszerirhato cd-k ujrairhatova tetelere, csak ott egy iras utan megy tonkre egy blokk. A vista az algoritmust mar filerendszerbol kezeli, ami azt jelenti, hogy probalja nem hasznalni a swap file-t, az olvasasi cache-t pedig ssd-re rakja. (a windows memoriafoglalasanak jo resze a cache-hez kell, jelenleg is allithato hogy sok cache es sok swap vagy keves cache de keves swap legyen /lasd: conservative swap usage/)

Ha rendszer memóriában az FS szintû dolog lenne, de itt un. hardwares megoldást említett a kolléga.

Áram kimaradás esetén mi történne az eszköz memóriájának nem kiirásakor ? Szerintem totális káosz 😊

Egy disk nem tudja megmondani, hogy mely blokjait nem használja az user, kivéve ha eltitkol elõle egy csomó blokkot és azokra alkalmazza ezt ritkán írjunk egy blokkot stratégiát.

Gondolom a chace memóriába vagy a rendszer memóriába.

És miben tárolja, hogy hol vannak a blokkok , sok átpkolás közepedte ?

na akkor az biztos elég egy "pár" napra <#nevetes1>

Na, utána néztem. Egy mai modern SSD 300 000 -tõl 1 millióig (!) terjedõ újraírást bír ki. Ezt még megfejelik olyan algoritmusokkal, ami arra törekszik, hogy mindig olyan helyre írja az adatot ami még kevésszer volt írva. Mindezt a háttérben teszi, láthatatlanul. Tehát ha ugyanazt a fájlt egy csomószor felülírod, akkor átpakolgatja mindig máshova, egy-egy rész nem lesz sokszor írva.
Tehát mind a 32 gigát felül kellene írni 1 milliószor ahhoz, hogy tönkre menjen. Ez viszont nem fog megtörténni a gyakorlatban, hiszen sok a fix adat is mint programok, filmek, stb. A swap file-t meg folyamatosan pakolgatja.

8 ezer blokk van egy átlag SSD-n, tehát ugyanazt a file-t kb. 8 ezer * 1 millió = 8 milliárdszor írhatod felül, mert mindig átpakolja majd egy másik helyre a fájlt, hogy védje a seggét <#vigyor>

Csak azt felejtik el mindig az emberek (pl. gertitorpe es kandeláber), hogy az SSD az NEM egyelnõ a mai flash memóriákkal.
A többször írhatóság problémáját itt ugyanis már megoldották, vagy legalább is jócskán megemelték azt, hogy hányszor lehet írni.
A swappelés miatt egyébként hamar tönkre menne (akár pár nap vagy hét alatt, mert a windows elég sokszor felülír azonos területeket)

Hát ez az!

Gondolom ha ilyen felhasználási területre is szánják akkor fejlesztenek ezen a téren is gõzerõvel. Hiszen nem lenne üzlet fél évente garanciában cserélni õket.
Amúgy én örülnék ha asztali gépekbe is megjelennének hasonlók aránylag olcsón, akár néhány gigás mérettõl, hogy az oprendszer ráférjen.

Csak azt felejtik el mindig az emberek, hogy a flash olyan mint a CD-RW. Korlátozottan újraírható. A mai daraboknál ez olyan 10.000