nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható
-
#21297
A szavak csak szavak. A haláltusája pedig pontos j.
Sokszor előkerült már a topikban, hogy lényegében mindegy, mit mondanak neked az emberek. Nem az számít. Hanem ahogyan viselkednek, a testbeszéd, a mimika. És amit tesznek.
Nemsokára, egészen pontosan idén szeptember ötödikén este lesz két éve annak, hogy megpróbáltam lezárni egy elég komoly szerelmi ügyet.
Ebben a topikban folyamatosan kommentáltam hogy éppen mi történik, egészen addig, amíg le nem zártam az egészet, még jóval ezután a 2010. szeptemberi időpont után, valamikor 2011-ben.
Aznap mindent egy lapra tettem fel, egyszerűen muszáj volt még egyszer, utoljára találkoznom a lánnyal (aki nem tudott velem illetve saját magával konfrontálni amikor otthagyott, magyarul úgy lépett le, hogy szeretett, és neki is rettenetesen fájt ez a döntés, mint kiderült). Akkor már 3 hónapja nem láttuk egymást.
Sikerült is, bár át kellett lépnem néhány határt, hogy összejöjjön a találkozó. Másfél órát beszélgettünk, és bár érzelmileg eléggé felfokozott állapotban voltunk mindketten, én végig a testbeszédét figyeltem. Folyamatosan hazudott, egyszer majdnem el is sírta magát, könnybe lábadtak a szemei. De mégis pontot kellett tenni a dolog végére. Nem nagyon nézett a szemembe.
Bár hazugságban váltunk el, az én szenvedésem mégis enyhült valamennyit.
Azért, mert találkoztunk, leültünk, és beszélgettünk.
Ha képes lett volna konfrontálni az igazsággal, akkor talán még ma is együtt lennénk.
Azóta tisztában vagyok vele, hogy még akkor sem mindig hihetek el mindent valakinek, ha ő áll hozzám a legközelebb a világon, és a szemembe néz. Amíg számára nincs igazi tétje a dolognak, addig simán átver, ha akar.
Kicsit olyan ez, mint a stiff upper lip nevű jelenség, amikor az igazi vér angolok összeszorítják az ajkaikat, hogy ezzel a teljes érzelemmentesség benyomását keltsék. De ha az ember erőteljes érzelmi hullámokat él meg, a felső ajka elkezd remegni, és ez elárulja.