nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható
  • bajgunar
    #20778
    Köszi szépen a tanácsot!
    De sajnos ezt megtettem. Írtam neki egy kb 3 oldalas levelet, fb-on. Még az elején pár szót váltottunk fb-n, akkor írta, hogy olvasta a levelet. Kérdeztem: -ÉS?? semmi reakció? Aztmodta majd válaszol rá. Utána még párszor beszéltünk (sms, chat) de semmi válasz, csak a lerázás volt.
    Meg h vége van, keressem az igazit, ő is azt keresi. Velem már nem akar együtt élni, gyereket neveleni, semmit nem akar tőlem.
    Ma történt egy olyan eset, hogy fn-on a Mai nők klub-ja (még szombaton) posztolt egy képet, macsó kockahasú pasik vannak rajta, aláírva, hogy:
    Nem az az igazi férfi, aki minden nőt képes meghódítani, hanem aki képes mindet feladni egyért. Erre beírta azt a hsz-t hogy: -"Ez pontosan így van! De hol van az a férfi, meg ide neki az oroszlánt is! Mert akarja!"
    Meg ilyenek. Most bakker! Én nem feladtam mindent ő érte??? De! 8 évig húztuk egymást, most hirtelen bekattant az agya? Pánikba esett? Lépni akar? Hát tegye. Én nem csaltam meg sosem, és még eszembe sem jutott. Akkor miért kell ilyeneket beírni, hogy lássam.? Azt sem tudja, miket ír. Meg sajnos akik látják, olvassák nem tudnak semmit. De én nem írok oda semmit, meg neki sem. Nem süllyedek le az ő szintjére. Kiállítja magáról a szegénységi bizonyítványt. Áhh mind1. Beszéltem olyan rokonaival, akik szintén azt mondták hogy jobban jártam, hogy elhagyott.
    Örüljek neki, hogy vége van vele. Ha már ilyen dolgokat kijelentett, meg mondott, meg megbeszélni sem tudtunk semmit, megértetni egymással az akaratainkat, akkor jobb is hogy vége lett. Na mind1. Próbálok nem görcsölni rajta, próbálom elfelejteni. Csak az a szomorú, hogy én vagyok a hibás mindenért meg engem okol mindenért, meg hogy nem tudtam "megoldani" az életét. Én nem isteníítem magam, éppúgy hibás voltam én is, el is ismerem, vannak hibáim. Neki is, csak azokat meg ő nem látja, nem ismeri be.
    Próbálom lezárni. Lassan de biztosan kezdek "kigyógyulni" :D
    Csak akkor sem kellett volna így elválni, szétmenni, és így eldobni egy ilyen hosszú ideig tartó kapcsolatot. Ha meg már tudta előbb is, hogy ő nem akart tőlem semmit, akkor meg miért nem ment el hamarabb?
    Miért húzta még az agyamat? Kihasznált? Élvezte a kényelmet, a semmittevést? Mindent megadtam neki, megtettem neki. Jóó volt 1-2 dolog, ami tényleg (részemről bunkó dolog volt) belátom, amit nem tettem meg) de annak is megvolt a miértje, amiért nem. Milliomos meg sajnos nem vagyok, így nem tudtam tejben-vajban füröszteni. Akkor meg ez a megoldás? Eldobni mindent? Mert neki az hiányzott? Vagy nem értem egyszerűen.
    Hát ez van. Ez a legjobb megoldás. Kitekergetni dolgokat, kihasználni az embert, aztán hibáztatni mindenért, majd eldobni mindent ami addig volt.