22709
nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható
  • BrutiCica
    #20788
    Nem megbántani, vagy felmérgelni szerettelek volna.
    A kulcsszót kimondtad "mindennek ellenére szerettem". Mindenki olyat szagol, amilyet szakít :)
    Egyáltalán nem tűnsz a hsz-ekből f@sznak. Pusztán arra próbáltam rávilágítani, hogy ne várd, hogy majd elkezdődik a "jó" élet. Már elkezdődött, éppen most éled. Ebben kell megtalálni a boldogságot. Ha kicsit kevesebb pénzzel, vagy szülőknél, akármilyen körülmények között, de most forog a filmed. Hiába várod a kánaánt.

    Amit a barátnődről írtál, egy cseppet sem szimpatikus. De nem is nekem kell őt szeretni. Sőt vszeg neked sem kellene, de sajnos a szív nem ész érvek alapján működik :(

    Igaza van Clionak, "a nők ilyenek". Ha elindul a zizibogár, nem állítja meg semmi. Kell, hogy érezzük, mi vagyunk a legszebbek, nem lehet nélkülünk jól érezni magát a férfinek csak szigorúan előre egyeztetve (lásd a 2 nap peca), akkor is el akarjanak minket venni, ha éppen eszünk ágában nincs férjhez menni, stb. Tök gáz. Mi is látjuk, hogy nincs igazunk. Egyébként ezek a dolgok akkor jönnek elő, ha több szeretetre vágyunk, vagy egész egyszerűen nem az adott férfi az igazi, vagy végeláthatatlan langyosvíznek tűnik a kapcsolat. Akkor az élő fába is belekötünk, nincs az a tett, ami elég jó volna. A vége mindig egy szakítás, ahol normális indokot nehéz elő hozni, így mindenféle hülyeséget vágunk a másik fejéhez.

    Aki szeret, nem fog hülyén viselkedni (egy darabig). Ez azon múlik, hogy egy irányba indul e el az életetek. Ha igen, az mázli és társak lesztek. Sajnos az ilyen társ típusokból kevés rohangál az utcán, hogy pont bele botolj. Én inkább vagyok egyedül, mint egy béna kapcsolatban. De megnyugtatlak, a házasságok többsége béna. Ha nem akarsz mindenáron "biztos családi hátteret" (főző-mosó-gombotvarró-pengétrágó feleséggel), 1-2 gyerekkel, akkor jól fogod érezni magad az életben az 1-2 évig tartó futó, de boldog kapcsolatokban.

    Ha pedig családot szeretnél, olyan csajjal maradj együtt, aki legalább annyira szeret téged, mint te őt és ez a tetteiben is megnyilvánul, nem csak szavakban.
  • clio1616v
    #20787
    Csakis te döntesz.

    Ha nem függsz tőle anyagilag és érzelmileg, akkor akkor hagyod ott amikor csak jólesik.

    figyelj a mérleg két oldalán áll az, hogy van egy tartós kapcsolatod egy lánnyal, akivel szexelsz, ellátja a házimunkát, akivel közös programokat tudtok eltölteni, akihez odabújhatsz és aki meghallgat...

    cserében a mérleg másik oldalán, van egy ciklikusan működő, hisztis picsa, aki logikátlanul összevissza gondolkodik és alaptalanul háborodik fel mindenen, pont akkor amikor nem kellene, igazságtalanul vitatkozik veled minden apróságon, a nagy dolgok felelősségét meg rádhárítja, ráadásul ha te olyan dolgot teszel, ami neki nem tetszik és neked ezért szemrehányást tesz, az rendben van, de ugyanezért a dologért, ha esetleg ő teszi ugyanezt, azért már te egy büdös mocskos szemétláda vagy ha csak megemlíted neki, hogy ő most ugyanazt csinálja mint amit te csináltál korábban és ő azért szólt neked...


    a nők ilyenek, hozzá kell szoknod, ha a pro dolgokat akarod, a kontrák mellett
  • bajgunar
    #20786
    Valahol igazad is van, meg nem is. Nem csak benne keresem, kerestem a hibát. Én egy percet sem védtem magamat sohasem. Bennem is voltak hibák, ezt se tagadtam sosem!
    Azóta beszéltem vele, de minden zavaros. :S Amiért elment?
    Már kb 4 féle verziót hallottam tőle, amiért elhagyott.
    Most meg ahogy állnak a dolgai? Már nem is tudom, hogy melyiket higgyem el neki! Az utolsó verzió meg ezekután PFf kész! Nemtudom hogy elhiggyem e vagy sem.
    Amiért meg én nem léptem meg dolgokat, az azért történt meg, mert ő olyat tett, mondott. Most nem írom le, hogy miket. A lényeg, hogy ÉN nem mondtam volna olyat a leendő páromnak amiket ő mondott nekem. Erre persze hogy elment a kedvem, akár a házasságtól, akár a külön költözéstől, stb..től!
    Lehet lejjebb írtam már, de leírom megint inkább, mégis miket mondott pl:
    Volt egy lakása, ahova ki akart velem költözni! Mikor újítottuk fel, elment rá majdnem félmillióm. Egyszer azt vágta a fejemhez, h úgyse adtam bele egy forintot sem. Aztán, mivel asztalos vok, megcsináltam a konyhát, szobabútort, parkettáztam, stb.. Egyszer azt mondta, én úgyse csináltam ott semmit! PFf.
    Azán mikor kezdte berendezni, ötletként mondtam, mit kéne még berakni, venni. Azt vágta a fejemhez, hogy az az övé, és nem az enyém, semmi közöm hozzá és úgy rendezi be ahogy ő akarja!
    Egyszer ment nyaralni görögbe, én megmondtam már előtte x héttel, hogy nem fogok tudni menni, mert nem lesz rá keret! A végleges döntésük nekök is hogy mentek előtte 3 nappal derült ki. Én nem mentem, ő direkt hazament a kocsijával és elzárta, nehogy használjam a kocsit, míg nincs itthon. Persze máskor, meg mindíg nyugodtan használhattam, teljesen közös volt. Nekem nem fájahtott, hogy mégis itthagyott mert nem tudtam vele menni nyaralni. Erre azon a héten elmentem haverokkal két napot horgászni, míg ő nyaralt, na ezen meg 2 hetet duzzogott, mert el mertem menni! Meg hogy hogy-hogy arra meg volt pénzem! ??? nyaralás ~200k ba fájt neki, nekem a hétvége ~10k-be.
    Meg mikor ő belekezdett egy vállalkozásba. Én megmondtam, hogy azt nem úgy kéne, meg nem oda, meg nem azt! Erre kb "leugatott" hogy nem az én pénzem, és az is az ő "boltja" ne szóljak bele, mit csinál!
    xD ~ 2 hónapot húzta a dolog, majd szépen bebukott ~2 millát! A végé nekem lett igazam.
    Én mikor náluk laktam ~2 évet, mosogattam magamtól ha épp úgy jött az ihlet, kivettem a kezéből a porszívót, beágyaztam, vásároltam ,stb..
    Ő itt lakott nálam ~5 évet és ha ez idő alatt 20x elmosogatott az már sok, porszívózni 1x se csinált. Takarításról meg nem is beszélek. A ruháimat is max 3x rakta rendbe (mivel férfi vagyok, nem erősségem az élére hajtott ruha). De persze ezidő alatt, míg haza-haza járt, az otthoni ruháit havonta 42x átrendezte a szekrényében!
    Jah és főzni nekem valamit? Tejbegríz + melegszendvicsben kimerült a tudomány.
    Nah mind1, nem rinyálok többet.
    Én voltam a fasz és a hibás mindenben! Tanultam az esetből!
    De mindezek mellett szerettem őt, és igen, akartam házasodni is, de még nem most!
    Ja igen erre a másik! Egy ~28 éves lánynak az annya mióta szögezi le a lány a barátjának, hogy ha nem veszi el a lányát ~3 hónapon belül, akkor többet NEM adja!! ??????? Hát nem vettem el ~3 hónapon belül, erre fel a lány ~8 hónap után lelépett! ? Hogy is van ez??? Ahogy az annya fütyül, ő úgy táncol!
    (nem fejtem ki honnan, de biztos forrából tudom, hogy az annya kikötötte neki, hogy ha engem választ és visszajön hozzám, akkor az annyától mindennemű támogatást, segítséget felejtsen el!, vagy ha meg őt akarja, hozzám vissza ne merjen jönni!) :D
    Na EZT add össze! Hogy is van?
    Tényleg akkora fasz vagyok? Mint amilyennek látszok és amiket kivettetek a hsz-aimból?
    Bocsi, a végére kissé nyers voltam, nem akarok senkit megbántani!
    De ezek tények, amiket leírtam!
    Na akkor most erre várok választ!
    Szép jó estét!
  • clio1616v
    #20785
    Így igaz.
  • BrutiCica
    #20784
    Elolvastam néhány hsz-od és úgy tűnik nekem, mintha csak a lányban kersnéd a hibát. Az, hogy 8 év alatt egy centit nem jutottatok előre, nem túl bíztató női szemmel.
    A rendszert hibáztatni lehet, bár én azt csak jó kifogásnak tartom. Aki szeretne változtatni, az meg is teszi, persze, ha képesnek tartja rá magát. Ha nem képes, akkor meg nincs mire várni, később sem lesz jobb.

    Ha valóban olyan gyerekes, mint amilyennek mondod, rossz az ízlése, keveset keres, stb., akkor örülj neki, hogy megszabadultál tőle :)
    Bár azt gondolom, ez csak önvígasztalás.

    Egyébként én is leléceltem 6,5 év után. Azóta is sóvárgok utána, de, ha bele gondolok, hogy mennyi kínt okozott a jövőkép hiánya, akkor egy cseppet sem bánom, hogy így döntöttem.
  • bajgunar
    #20783
    Jah, igen, már rájöttem én is. És elég sokan is mondták nekem, olyanok, akik nem is ismerték személyesen. Csak megbeszéltük a dolgokat, hogy elég gyerekes a gondolkodásmódja, a korához képest.
    Azért köszi szépen.
    Am. már teljesen lezártam a dolgot, kapcsolatot vele.
    Majd ha netán összefutunk, nem fogok rá haragudni. De én nem keresem az p "társaságát". Elfelejtem az egészet. Vagyis megmaradnak a szép emlékek. De ami történt már lezártam. Sikerült túltenni magam rajta.
  • gergely1991
    #20782
    Látom szegényke nem nőtt fel a világhoz.Nem tudja mit kezdjen magával összevissza tervezget de még összetudja hogy mi legyen....Vagy egyszerűen kihasznált.:S
  • bajgunar
    #20781
    Jah, mindenki azt mondja felejtsem már el, és ne töprengjek, rágjam magam. Később csak röhögni fogok az egészen.
    Igaz maradnak szép emlékek is, de lehet tényleg jobban jártam.
    Most még rossz (már nem annyira), de ennél már csak jobb lehet.
    Köszi a tanácsokat, és h meghallgattatok.
  • pett3rson
    #20780
    Jó lenne, ha elmentenéd ezeket az írásokat amiket ide beírsz és majd 2014.01.24-én is elolvasnád :)

    Lenne meglepetés szerintem :)
  • clio1616v
    #20779
    A nők sose először a logikát nézik, hanem az érzéseik alapján döntenek és ítélnek meg helyzeteket.

    ezért fordulhat elő, hogy előbb akarnak gyereket, mintsem átgondolják, miből is fogják eltartani

    ettől még nem változtat a helyzeten, hogy keveset kerestél ahhoz, hogy gyereket vállaljatok

    joggal hibáztatott téged, mert a férfi pénzt keres a nő meg elkölti a szokásos felállás gondolom nála is
  • bajgunar
    #20778
    Köszi szépen a tanácsot!
    De sajnos ezt megtettem. Írtam neki egy kb 3 oldalas levelet, fb-on. Még az elején pár szót váltottunk fb-n, akkor írta, hogy olvasta a levelet. Kérdeztem: -ÉS?? semmi reakció? Aztmodta majd válaszol rá. Utána még párszor beszéltünk (sms, chat) de semmi válasz, csak a lerázás volt.
    Meg h vége van, keressem az igazit, ő is azt keresi. Velem már nem akar együtt élni, gyereket neveleni, semmit nem akar tőlem.
    Ma történt egy olyan eset, hogy fn-on a Mai nők klub-ja (még szombaton) posztolt egy képet, macsó kockahasú pasik vannak rajta, aláírva, hogy:
    Nem az az igazi férfi, aki minden nőt képes meghódítani, hanem aki képes mindet feladni egyért. Erre beírta azt a hsz-t hogy: -"Ez pontosan így van! De hol van az a férfi, meg ide neki az oroszlánt is! Mert akarja!"
    Meg ilyenek. Most bakker! Én nem feladtam mindent ő érte??? De! 8 évig húztuk egymást, most hirtelen bekattant az agya? Pánikba esett? Lépni akar? Hát tegye. Én nem csaltam meg sosem, és még eszembe sem jutott. Akkor miért kell ilyeneket beírni, hogy lássam.? Azt sem tudja, miket ír. Meg sajnos akik látják, olvassák nem tudnak semmit. De én nem írok oda semmit, meg neki sem. Nem süllyedek le az ő szintjére. Kiállítja magáról a szegénységi bizonyítványt. Áhh mind1. Beszéltem olyan rokonaival, akik szintén azt mondták hogy jobban jártam, hogy elhagyott.
    Örüljek neki, hogy vége van vele. Ha már ilyen dolgokat kijelentett, meg mondott, meg megbeszélni sem tudtunk semmit, megértetni egymással az akaratainkat, akkor jobb is hogy vége lett. Na mind1. Próbálok nem görcsölni rajta, próbálom elfelejteni. Csak az a szomorú, hogy én vagyok a hibás mindenért meg engem okol mindenért, meg hogy nem tudtam "megoldani" az életét. Én nem isteníítem magam, éppúgy hibás voltam én is, el is ismerem, vannak hibáim. Neki is, csak azokat meg ő nem látja, nem ismeri be.
    Próbálom lezárni. Lassan de biztosan kezdek "kigyógyulni" :D
    Csak akkor sem kellett volna így elválni, szétmenni, és így eldobni egy ilyen hosszú ideig tartó kapcsolatot. Ha meg már tudta előbb is, hogy ő nem akart tőlem semmit, akkor meg miért nem ment el hamarabb?
    Miért húzta még az agyamat? Kihasznált? Élvezte a kényelmet, a semmittevést? Mindent megadtam neki, megtettem neki. Jóó volt 1-2 dolog, ami tényleg (részemről bunkó dolog volt) belátom, amit nem tettem meg) de annak is megvolt a miértje, amiért nem. Milliomos meg sajnos nem vagyok, így nem tudtam tejben-vajban füröszteni. Akkor meg ez a megoldás? Eldobni mindent? Mert neki az hiányzott? Vagy nem értem egyszerűen.
    Hát ez van. Ez a legjobb megoldás. Kitekergetni dolgokat, kihasználni az embert, aztán hibáztatni mindenért, majd eldobni mindent ami addig volt.
  • chhaya #20777
    Szerintem érdemes lenne megírnod neki, amit gondolsz. Szépen összeszedetten egy hosszú levélben mindent, amit szerettél volna elmondani, csak nem adott rá lehetőséget. Ha nem is akarsz már újra összejönni vele, talán megkönnyítené neked a továbblépést... mert akkor nem járna a fejedben, hogy mi lett volna, ha sikerül megbeszélni mindent. Az már az ő dolga, hogy mit kezd az infóval, te meg elmondhatod, hogy tényleg megtettél mindent és talán könnyebben le tudod zárni. (Legalábbis én ezt tenném a helyedben.)
  • tomcsa4
    #20776
    Az a baj, hogy magadnak is osztottad a pofonokat. Hagytad magad elnyomni. Nem szabad. a problémákat meg kell beszélni és nem ráhagyni a másikra. Amelyik nővel nem lehet megbeszélni dolgokat, az gyakorlatilag kuka.

    Viszont abban igaza van, hogy totál felesleges találkoznotok, meg beszélneketek, hisz 3 hónapja váltatok el. Minek felköszönteni a másikat? Idővel majd meglátod fogtok beszélgetni.

    Én abban sem látom a problémát, hogy ami az övé, az az övé, ami a tied, az a tied. Majd ha összeházasodtok, akkor lehet közös számla, hitel stb.

    28 évesen már a kapuzárási pánik felüti a fejét a nőknél és hajlamosak gyereket vállalni 2-3 hónapos ismeretség után is. Részben igazuk is van ,hisz 35 év feletti szülésnél már nagyobb a kockázat a rendellenességekre (fogyatékos, buzi, pedofil stb). Tehát ezért felesleges megutálni, haragudni a nőkre.

    Viszont ránk, férfiakra sem lehet haragudni, mert ma egy fizuból nem ehet megélni. Egyedül talán, de többen nem (normális körülmények között). Ez egy kialakult helyzet sajnos, amivel nem tudunk mit csinálni.
  • bajgunar
    #20775
    Köszönöm szépen a megnyugtató, és jó tanácsokat. Jah, csajozni nem is fogok most kényszerből. Majd lesz valami. Tapasztalatot nyertem ezzel, tényleg elég sokat. Most nem őt hibáztatom mindenért, magam is úgyszint hibás voltam sokmindenben. Bennem is megvolt, van a szándék a családalapításra, de ahogy GyuriX2572 is mondja, tényleg teljes mértékben el vannak (vagyunk) lehetetlenítve minden téren. Így mire merjen az ember gyereket bevállalni. Hát igen őneki már a házasságon, gyereken járt az esze, ami valahol részéről igaz is, hogy 28 évesen már lassan tényleg kéne gyerek. De szerintem az meg még várhatott volna 2-3 évet. Voltak céljaink, nekem is, neki is, közös célok is. De engem okol, hibáztat mindenért, mert én nem léptem komolyabban sosem semmiben. Ami valahol igaz is, de itt megint az ellehetetlenítés lép életbe. Jó lett volna vmi vállalkozást csin., csak h ne kelljen már "csicskának" lenni, és dolgozni ezerrel, majd várni hogy megkapd a fizetést. (mert a felét se kapod meg, amit elvileg keresned kéne) így az meg csak gyűlik, és már a csillagos egekben jár az elmaradás. Így valószínű ő meg tényleg bepánikolt és inkább dobott.
    És akkor most keres vki mást? Aki talán el is veszi 0-1-2 éven belül? Vagy netán már gyerek is lesz tőle 1-2-3 éven belül? Akkor most ennek mi értelme volt? Így eldobni 8 évet? Ok, néha voltak viták, meg "duzzogások" sértődések, nah de az hol nincs? Igaz sose tudtuk megbeszélni komolyabban a szándékainkat, akaratainkat, az én szavam nem ért soha sem semmit se. Ha meg nem tettem neki eleget, én persze h egyből hibás voltam. Jó mind1, elfogadtam, beletörödtem, megszoktam. Ő örökölt egy kisházat, szerette volna hogy odaköltözzünk. Elkezdte(tük) felújítani, lakhatóvá tenni. Én beleadtam ~300k huf-ot. Egyszer jegyeztem meg, hogy milyen díszeket rak bele, meg hogy "cicomázza" ki, miért nem esztétikusabb díszeket választ, azt a választ kaptam, hogy ez az ő lakása és úgy rendezi be, ahogy ő akarja. Most erre fel elment a kedvem az odaköltözéstől. Mert ebből én azt vettem le, hogy ezekszerint bármelyik percben, ha odaköltözünk ő nyugodt szívvel kipenderíthet onnan. Aztán meg a köv. vita alkalmával már azt vágta a fejemhez (mikor már látta hogy nem nagyon akaródzok odaköltözi), hogy én amúgy se adtam bele egy forintot sem a házba. Most énnekem sose kellett tőle egy árva garas sem. De akkor is miért mond ilyet??? Érthetetlen.

    -"keveset keresett a csaj?"
    Ezt mire értetted?
    Anyagilag, papíron én elvileg a dupláját keresem. Csak kb a negyedét se kapom meg. Ez meg persze fájt neki, hogy én nem lépek ez ügyben. De kérdem én, hogy hogy? Ha már itt összegyűlt nem kis tartozás. Hogy lépjek ki? Mikor fogom azt a pénzt látni? Így meg aztán nagyon megint csak nem akartam odaköltözni, ha egyszer magam is alig tudom eltartani, hátmégha odaköltöznénk, és akkor a nyakunkba zúdul a rezsi, a lakásra a hitel, a kaja, az odajárás. Ő fizette a hitelét, a kocsit. És már nagyon nem is maradt a fizetéséből. És erre akkor meg hogy akar gyereket ő is?
    De persze én voltam a hibás.
    Vagy hogy telefonon, üzenetben, személyesen nem keres?
    Hát ezaz, hogy sehogy sem. Hiába "tepertem" utána, hasztalan volt minden lépés. Az első 2-3 szóváltás is a "nemtudja" szóból állt. Ami meg = a vége! -vel. Én kérleltem, hogy legalább beszéljük meg, ne így kelljen szétválnunk, vagy legalább próbáljuk akkor meg, költözzünk oda (mivel jelenleg mindketten a szüleinknél lakunk). És meglátjuk mi lesz. Hogy foglyuk bírni. De nem! Hiába próbáltam vele szót érteni. Első perctől kezdve kérlelhetetlen volt. Nem akart semmit. Azóta beszélni sem, látni sem. Mondván hogy nehezebb, fájóbb így a "felejtés".
    Jó ok, szétmentünk, de attól még legalább beszélni lehetne egymással, vagy legalább felköszönteni, vagy megkérdezni a másiktól, hogy mi van veled, hogy vagy? De neeem. 8 év után így kell csinálni! Ez a normális, elfogadott? Az ok, én vok a fiú, nekem kéne menni utána, én mentem is az elején, próbáltam, mindhiába, ezt kaptam, érdemeltem. Most akkor én írogassak neki karácsonyos, újéves sms-eket, hívjam fel, köszöntsem fel, akármi? Hát NEM. Szerintem ennyire azért ne várja már el tőlem ezekután.
    Szóval érdekesen eljárt velem a sors. Cseverből vederbe. Egy pillanat alatt. Kb kiradírozhatom az életemből ezt a 8 évet. Ami eltelt hasztalanul. Csak tapasztalatot nyertem, meg egy nagy bánatot. Kezdhetek mident elölről.
    Lassacskán, de kezdek kigyúgyulni. Még egyenlőre élvezem a szinglik szabadságát. Aztán majd hozza a sors. Majd lesz valami.
    Sry, hogy hosszú lett. Most jöttem haza melóbol, azt elkapott az ihlet megint :D
    Majd folytatom még :D ha nem gond!?
    Kérdezzetek nyugodtan :D válaszolok.
    Köszi a jótanácsokat!
  • IXEMGabeo
    #20774
    szánalmas, hogy 8 év emlék csakígy kárba vész nála...mintha mi sem történt volna...legfőbb ok tényleg az, hogy nem volt összeegyeztethető céljaitok. Benne megvolt a szándék a családalapításra és mivel látta, hogy te nem igazán vagy még rá vevő lehetséges, hogy bepánikolt szépen és ezért dobott...

    peterson mindent elmondott előttem, ami tanács
  • GyuriX2572
    #20773
    kezdem komolyan megutálni ezt az országot, amiért a fiatalok el vannak lehetetlenítve, hogy családot alapítsanak, annyira alacsonyak a fizetések, tényleg undorító...... :(

    ami a hsz-t illeti: szerintem ne tervezz előre, hogy most singli akarsz maradni vagy komoly kapcsolatot szerezni, amit hoz az élet.... ha lesz egy jó csaj akkor kár kihagyni, de ha nem, akkor nem kell erőltetni...
  • clio1616v
    #20772
    keveset keresett a csaj?
  • pett3rson
    #20771
    hasonló cipőben jártam(-keltem) az elmúlt pár évben, nagyjából azt is tudom mit érezhetsz...

    amit tudok tanácsolni, hogy adj időt magadnak. ne erőltess semmit, ne akarj rögtön becsajozni, max azért, hogy testileg kielégült legyél (már ha ez számít nálad, bár kedved most nem sok lesz hozzá), de komolyabb kapcsolatot ne erőltess, ne keresd a másikban azt amit most elvesztettél. Más lesz az Életed, legalábbis eddig úgy néz ki ezt a kapcsolatot nem lehet feléleszteni, de azokból amit leírtál szerintem nem is érdemel meg téged ez a lány..tedd fel egy hátsó polcra az emlékeidben, de ne ragaszkodj hozzá, nem érdemes, csak fájdalmat fogsz magadnak okozni és csak jobban befordulsz.
    beszélgess sokat barátokkal, férfiakkal és nőkkel is, beszéld ki magadból úgy ahogy itt most leírtad, az sokat segít. a barátok és a család mindig ott lesznek melletted, mögötted, főleg a szüleid.

    okokat, miérteket és hibákat ne keress, mert beleőrülsz, el kell fogadnod, hogy ez történt, valamiféle egészséges konzekvenciát vonj le, de sokat ne tépelődj, ne emészd magad, megint csak magadnak ártasz vele.
    nyugodtan irkálj ide is amikor jól esik, itt meghallgatunk mindig és mondunk majd jó nagy hülyeségeket is néha :) előbbi azért komoly volt, de tudunk viccelni is ám :)
  • bajgunar
    #20770
    Én 8 évig voltam együtt az "asszonnyal", nem vettem még feleségül, nem kértem még meg a kezét. Volt egy kis vita köztünk, ami miatt "hazaszaladt".
    Azóta ez lett a kifogás amiért elhagyott. Igaz volt pár olyan megszólalása, ami miatt nem éreztem azt a bizonyos "biztonságot" mellette, hogy már el kéne hogy vegyem feleségül. De tény, hogy szerettem nagyon!
    Az is igaz, hogy ketyeg a biológiai órája, de én meg nem akartam (még) gyereket, amíg nincs meg az az anyagi, stb.. háttér, amire be lehet vállalni. (am. 28 évesek vagyunk).
    Első (nah jó második, az első kapcsolatom kb 2 hétig tartott) komoly kapcsolatom volt. Nagyon szerettem, sokmindent megéltünk! Nagyon sok álmom, vágyam, tervem volt az életben vele kapcsolatban! Szinte már együtt éltünk. Szerettem őt, még ha néha "duzzogtunk" is egymásra! De én nem akartam vele szakítani. A vita csak a "hab" volt a tortán a végére. Állítólag neki betelt a pohár.
    Szal szépen eltelt 8 év, kb nagyonsokminden nem történt. Nemsokmindennel jutottunk előrrébb, de ebbe a mai világba semmi sem könnyű! Főleg ha kb "fizetés nélkül" kell dolgozni. Ezért meg én voltam a hibás. Gyereket nem akartam, őt még nem vettem feleségül, így lelépett.
    De azt se szemtől-szembe tudatta velem, hanem csak beregizett fb-ra, és ott feltüntette, hogy egyedülálló! Én is mástól tudtam meg, hogy mi van?? Szakítottatok??? Jaah, jóó tudni.
    Én szaladtam utána, vagy 20x kerestem, de vagy nem veszi fel a telót, vagy nem válaszolt, 1x sikerült vele taliznom 5percet kb, szerettem volna vele találkozni valamikor, leülni, megbeszélni a dolgot, de őt nem nagyon izgatta. Azóta semmi életjelet nem ad magáról. Se karácsonyra, se újévre, egy árva sms-t se kaptam. Ok, nem írtam én se neki, de háát könyörgöm, én próbáltam vele szót érteni, szerettem volna megbeszélni, meg ha el akart menni, akkor nem így elválni. Ő szakított ilyen formában velem. És még akkor én "teperjek"? De azóta levegőnek sem néz. 8 évig hitegetett, itt volt velem, együtt éltünk, erre ezt kaptam!
    Ez lett a vége! Az álmaim, terveim, vágyaim most mind kártyavárként dőltek össze egy pillanat alatt.
    Bocsi, hogy leírtam, hosszú lett de témába vágó volt (asszem), nah meg jól esett kimondani is magamból. Nah meg elkapott az ihlet is egy kicsit. Eléggé fájó dolog, még mindíg nagyon hiányzik (főleg ennyi idő után). Nagyon nehezen tudom elfelejteni (~3. hónapja). Megviselt a dolog rendesen.
    És most nem is tudom, még élvezzem a szinglik szabad életét, vagy kezdjek gyorsan csajozni, hátha gyorsabban felejtek?
  • salsoul
    #20769
    igen, valahogy így áll a dolog
  • clio1616v
    #20768
    azon viszont nem fogsz meglepődni, milyen hamar fognak szétmenni
  • chhaya #20767
    Igen, tudom, hogy nem ez a lényeg. :)
    Mégis mindig meglepődök, amikor ilyen rövid idő alatt el vki ilyen nagy elhatározásra.
  • pett3rson
    #20766
    anyád...
  • Hassansssin
    #20765
    szivesen itt is van még: http://goo.gl/fGwgV
  • pett3rson
    #20764
    Köszönöm, Chaya Neked is utólag :)
  • Pretorian
    #20763
    Nah, gratulálok! :)
  • pett3rson
    #20762
    jellemző, hogy egy Nő tud csak gratulálni :)

    nyár közepe óta..igen, nem sok, de nem ez a lényeg.
  • chhaya #20761
    Gratu. :) Mióta is vagytok együtt?
  • IXEMGabeo
    #20759
    kemény...
  • clio1616v
    #20758
    kitől?
  • pett3rson
    #20757
    ehh, csak beírom ide is, végül is sokat beszélgettünk az elmúlt pár évben :)

    Olyan szeptember környékén már Apa leszek :)

  • clio1616v
    #20756
    mindig oda lyukadunk ki, hogy csak a szexuális vágyak miatt viselik el a nemrendes lányokat
  • Pretorian
    #20755
    ...de általában meg is állt itt a dolog, és sokszor eljutottunk odáig, hogy nincs értelme se rendes lányt keresni, se filozofálgatni, se tanácsokat osztogatni :D
  • IXEMGabeo
    #20754
    többet is írhatnál:), ha tudnád, hogy jó 1-2 éve mennyi filozofálás ment itt a nőkről, mennyi tapasztalat és kétely hangzott itt el.
  • clio1616v
    #20753
    tldr
  • DebreceniDávid
    #20752
    Egy olvasó hívta fel a figyelmem a fórumra. Szóval innen érkezett az a rengeteg látogató egyik napról a másikra? :)

    Köszönöm az elismerő szavakat, nem gondoltam volna, hogy ekkora sikere lesz, dühömben kezdtem neki. Minden történet úgy ahogy van megtörént, csak a neveket és a helyszínt változtattam meg, de a cselekmények úgy zajlottak, ahogy írtam.

    Lassan beérem magamat, jöhetne újra egy lány aki elrabolja a szívem újra, így befejezhetném a blogot, de addig is van még történet. :)
  • IXEMGabeo
    #20751
    nagyon állat, hihető mennyi kalandban volt része...

    Hogyan lehet belülről is rontani a szépséget azon szakadtam:D:D:D
  • pett3rson
    #20750
    Ha jól látom igencsak jó írói vénával megáldva, a második történet már enyhén novella szagú volt, sok-sok kitalációval, de kikapcsolódásra jó lesz :)
  • IXEMGabeo
    #20749
    Tetszik, ahogy ez a Dávid ír, Szerelem első látásra cikke is teljesen átérezhető volt, inkább humorosan fogta fel, mint csalódásként így a panasz fel sem tűnt az írásában csakis az élmények illetve a kérdések, hogy mit rontott el?
  • spy803
    #20748
    Nem régen találtam:
    A csóka igazi forever alone. De jól leírja a sztorikat és elképesztő kikkel fut össze. :D