nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható
  • browing
    #20311
    Heló.
    Lenne egy kérdésem amit mindjárt le is írok de előtte jön egy kis prológus ha nem probléma.:)
    Na szóval jártam emelt órákra a sulimban azt ottanikkal épp annyira voltam jóban, hogy ha szembe jöttek hát köszöntem de igazából a köszönésen kívül nem volt más dialógus köztem és közöttük, még óra előtt sem, egy két esetet, emberkét leszámítva. De mivel nem volt kötelező nekem az órákra bejárni az utolsó két-három hónapot kihagytam és érdekes módon a suliban sem futottam ősze velük (nagy a suli). És hülye jellem hibám az hogy nem nagyon szerettek köszöngetni úgy hogy az illetővel (fent említett emberkék az emelt órákról) nem igazán találkozok hónapokig (nyári szünet)
    Így elmúlt hetekben amikor látom valamelyiket pl. három méterről, rám néz én vissza, köszönni illene/kellene de Én nem teszem a idióta berögződésem miatt.
    Nem is igazán érdekelne de az egyik lány nagyon is megtetszett de közös baráti kör híján nem tudom, hogy kerüljek közel hozzá (facebookon amúgy ismerős bár ez manapság nem annyira lényeges).
    És az lenne a kérdésem, hogy furcsának tűnhet az, hogy mit tudom Én egyszer csak össze futok vele a suliban köszönök neki és bocsánatot kérnék a bunkóságom miatt?! Aztán utána már tudnék vele beszélgetni, csak ugye az a kérdés, hogy a bocsánatkérés inkább fura és kellemetlen helyzetbe hozza ilyenkor az embert vagy inkább az zajlik le az emberben, hogy de rendesem és lelkiismeretes srác, hogy egy ilyenért kér bocsánatot.
    U.I: tudom, hogy egy kicsit, hosszú de nem érdekel:)