nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható
-
#19499
Van egy könyv, ami villámgyorsan furakodta be magát nálam az alapművek közé:
Neil Strauss - A Játszma
Szeretnék belőle idézni pár bekezdést, talán hasznos lehet.
"Míg Mystery zuhanyozott, Marko félrevont engem.
- Mit keresel te e mellett a pasi mellett?
- Ezt hogy érted?
- Úgy, hogy totálisan felszínes alak. Mi együtt jártunk a Latin School of Chicagóba meg a Vassar College-be. Ez nem olyan pasi, aki beillene ezekre a helyekre. Nem közénk való.
- Tudom. Tudom. Igazad van. De bízz bennem, ez a fickó meg fogja változtatni az életedet.
- Hát - mondta Marko -, majd meglátjuk. A múlt hónapban megismerkedtem egy lánnyal, aki nagyon más, mint a többi, és nem akarom elrontani a dolgot. Remélem, Mystery nem teszi tönkre a kapcsolatomat a nőszerzési trükkjeivel, és nem idegesít fel.
Markónak egyetlen nővel sem volt viszonya, amióta Belgrádba költözött. De néhány hónapja egy barátja révén megismerkedett egy Goca nevű lánnyal, és biztos volt benne, hogy ő az igazi. Randizni vitte, virágot vett neki, vacsorázni hívta, aztán tökéletes úriemberként kitette a lakása előtt.
- Lefeküdtél már vele? - kérdeztem.
- Nem. Még meg sem csókoltam.
- Ember, te úgy viselkedsz, mint egy totális KGP. Egyszer majd jön egy pasi, odalép hozzá a klubban, és azt kérdezi tőle: „Szerinted az átkok, áldások, varázsigék meg ilyesmik hatásosak?", és egyszerűen elviszi magával. A nő kalandot akar. A nő szexet akar. Minden nő.
- Hát - mondta Marko -, ő teljesen más, mint a többi nő. Az emberek itt nem olyan közönségesek, mint Los Angelesben.
[...]
Így történt, hogy Mystery és én azon kaptuk magunkat, hogy a szilveszter estét Markó egy-itiszével, Gocával töltjük. Marko szürke öltönyt vett fel, este nyolckor elment a lányért, körbejárta az autót, hogy kinyissa neki az ajtót, és átadott neki egy tucatnyi rózsát. Okos, sikeres, jól nevelt lánynak látszott. Alacsony volt, haja gesztenyebarna, tekintete kellemes, mosolya csak az egyik oldalon húzódott kissé szélesebbre. Markónak igaza volt: tényleg feleségnek valónak tűnt.
Hagyományos szerb étterembe mentünk, az étel bővében volt pirospaprikának és vöröshúsoknak. A zene igazi anarchia: négy rezesbanda járta a termeket, egymást átfedő indulódallamok kakofóniáját produkálva. Egész este gondosan figyeltem Markót és Gocát, kíváncsi voltam, hogy ez az egész randevú dolog működik-e.
Furcsán ültek egymás mellett. Párbeszédük csak az este eseményeivel kapcsolatos formalitásokra korlátozódott: a menüre, a kiszolgálásra, a hangulatra.
- Haha, hát nem volt mulatságos, amikor a pincér eléd tette az én steakemet?
A feszültség kezdett agyamra menni.
Nem mintha Marko természetesen viselkedett volna.
[...]
Marko már egy órája ült hasznavehetetlenül Goca mellett, amikor közbeléptem. Kézbe vettem digitális kamerámat, és Mystery fotómódszerét alkalmaztam a párra. Megkértem őket, hogy csináljunk egy mosolygós képet, aztán egy komoly képet és végül egy szenvedélyes képet, amin például csókolóznak.
Marko előrenyújtotta a nyakát, mint egy csirke, és puszit nyomott Goca arcára.
- Nem, nem! Igazi csók legyen - erősködtem, mely unszolás hatására az eljegyzésre szánt ajkak az általam valaha látott legügyetlenebb csókban érintkeztek.
Vacsora után Mysteryvel terrorizáltuk az étterem mindkét helyiségének közönségét; öregemberekkel táncoltunk, bűvészmutatványokat mutattunk be a pincéreknek, válogatás nélkül flörtöltünk férjes asszonyokkal. Amikor ragyogó arccal visszatértünk az asztalunkhoz, Goca tekintete találkozott az enyémmel; szeme mintha egy pillanatra felcsillant volna, mintha keresett volna valamit a szememben. Megesküdtem volna, hogy ÉJ volt.
Aznap éjjel arra ébredtem, hogy meleg test kúszik be hozzám a takaró alá. A megállapodás szerint most én aludtam a nagy ágyon Markóval, de ez nem Marko volt. Női test. Éreztem, hogy testmeleg kéz simogatja frissen borotvált fejemet.
- Goca? !
- Pssszt - mondta, és beszívta felső ajkamat.
Kiszabadítottam.
- És Marko?
- A zuhany alatt van - közölte.
- Te és ő...?
- Nem - mondta olyan lenézéssel, amitől felettébb meglepődtem.
Goca és én egymásnak estünk aznap éjjel; Goca és Mystery is. Korábban szabad utat jelzett Mysterynek, de ő úgy tett, mintha nem vette volna észre. Nehezebb volt úgy tenni, mintha nem vettem volna észre, amikor mellém bújt az ágyba, amikor az orrlyukamba, a számba is benyomult. Persze, benne volt néhány ital, de az alkohol hatására soha senki nem tett még olyasmit, amit tulajdonképpen ne akart volna megtenni józanon is. Az alkohol csak lehetővé teszi, hogy megtegyék, amit mindig is meg akartak tenni, de elfojtották a szándékot magukban. És ebben a pillanatban úgy tűnt, hogy Goca olyan férfival akart lefeküdni, aki az alfahím öt tulajdonsága közül mind a hattal rendelkezett.
..
- Ezt nem tudom megtenni.
- Miért?
- Marko miatt.
- Marko? - kérdezte, mintha soha nem hallotta volna még a nevet. - Aranyos srác, de csak barát.
- Figyelj - mondtam. -Jobb, ha elmész. Marko nemsokára kijön a zuhany alól.
Ötven perccel később Marko valóban kijött a zuhany alól. Hallottam, hogy Gocával szerbül veszekedtek. Ajtó csapódott.
Marko letörten jött be a szobába, és lerogyott a saját ágyfelére. - Szóval? - kérdeztem.
Sosem mutatta ki az érzelmeit túlságosan.
- Szóval, részt akarok venni Mystery következő kurzusán."