nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható
  • Pretorian
    #18501
    Az hogy mennyire vagyok érett a feladatra, csak akkor került ki, ha már együtt élünk egy ideje. Amit biztosan tudok az az, hogy a férje nem alkalmas a feladatra. Viszont a gyerekek ettől ffüggetlenül kötődnek hozzá, elszakítani természetesen nem lehet őt tőlük teljesen. A szerelem viszont minden szempontból a legönzőbb érzelmek egyike, és kevesen akarják a gyereket is felvállalni a lány mellett. Én is önző vagyok, de tudom, hogy ha nekem ez a lány kell, akkor fel kell vállalnom a helyzetet, és apaként kell bánnom a gyerekekkel. Fontos tudni azt, hogy ilyenkor nem "más" gyerekét nevelem -ahogy azt sokan a pofámba vágják- hanem a barátnőm gyerekeit akik számára a legfontosabbak az életben, ennelfogva számomra is fontosak kell hogy legyenek, ha közös az életünk. És én ezt akkor is tudtam, amikor a lány teljesen megnyílt és odaadta magát, és feltette nekem ezt a kérdést. Mégsem engem választott. Miért? Mert az a majom egy olyan röhejes kérdéssel manipulálta, amivel képes volt őt elbizonytalanítani.
    Viszont mostmár egyre inkább kezdek úgy viszonyulni a történethez, ahogyan azt a Mátrix c. filmben (amit egyébként már rettenetesen unok) is megfogalmazták: "Vannak szabályok, melyeket megkerülhetsz. A többit megszegheted."
    Ha képes vagyok őt manipulálni a célom eléréséhez, ezt fogom tenni. A férjének nem volt más kártyája, mivel semmilyen áthidalhatatlan ellenérve nem volt a kettőnk kapcsolata ellen, úgyhogy megtette. Most rajtam a sor.