nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható
-
#15952
Ismerős az érzés. Ezek az úgynevezett "távkapcsolatok" szerintem halálra vannak ítélve, és csak magadat ítéled hosszú-hosszú szenvedésre, ha ilyesmibe kezdesz. Főleg akkor szar, ha megszakad a kapcsolat, de az érzések megmaradnak, viszont sosem lesz belőle semmi. Egy idő után a rögeszméddé válik majd a lány, és csak a helyzetet fogod sajnálni. Azon fogsz agyalni hogy mi történt vele, merre sodorta az élet, mit csinál éppen, kivel van, és a többi szarság ami ezzel jár. Nyilván nehéz az ilyesmin túllépni, de remélhetőleg lesznek olyan történések az életedben, amelyek átsegítenek a legnehezebb időszakon.
Persze a "mi lett volna ha" még jó ideig (talán örökké) ott lesz benned, de egy idő után már nem fog fájni a dolog.
Ebben a helyzetben a legtöbbünknek az fáj, hogy nem tudunk igazán kontrollt kifejteni az adott szituációban, és nem is az, hogy nem vagy együtt a kiszemelt lánnyal.
Én is ilyen voltam sokáig, mára viszont már csak az alacsony/feketehajú/kismellű/kerekseggű/félhülye, de mégis elérhető egyenlányok maradtak.
Még mindig jobb velük drámázgatni, mint egy elérhetetlen valaki miatt, egy hetes ismeretségre alapozva saját magamat szopatni ki tudja meddig. Én mondjuk évekkel később éppen emiatt kerestem meg a lányt, hogy segítsen eloszlatni a bennem lévő hamis képet, amit egy hasonlóan rövid ismeretségre alapoztam. Sikerült is. Meg is lepődtem volna, ha csak nyomokban is meglett volna benne az, ami felkeltette az érdeklődésemet annak idején. De ha úgy történt volna, nem tudom, hogyan reagáltam volna.