nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható
  • Pretorian
    #15550
    Áh, nem vetítek, és nem vesztem el az éleslátásomat. Kezdjük ott, hogy miután ő bevallotta nekem hogy mit érez, és hogy mit szeretne, kb. 1 hónap telt el, mire én is belegabalyodtam. Nem vártam sokat ettől a dologtól, és nem is akartam érzelmeket vinni bele, pont azért, mert tudtam, hogy ha nem jól alakulnak a dolgok, sérülhetek. De nagyon kitartó és nagyon rámenős lányról van szó, általában mi palik szoktunk inkább ilyenek lenni. Két hétig ment a "csak barátok vagyunk" -faszkodás az első néhány kisebb kavarás/visszatáncolás után, aztán megint elkezdett nyomulni, nem bírt magával. Akkor még mindig nem vittem érzelmeket a dologba. Először csak odajött ölelkezni, aztán újra az ölembe ült, megint csókolóztunk sokat, és akkor már nem volt visszaút. Én úgy álltam hozzá, hogy "jó figyelj, ha tényleg ezt akarod, vágjunk bele. de semmi olyasmit ne csináljunk, ami 1. neked nem fér bele és szarul érzed magad miatta, 2. amivel engem hagysz szarban, hazavágsz érzelmileg. És akkor jött az, hogy a férjétől valamiért nem tud elszakadni, viszont igazából engem szeret és velem akar lenni, meg bla bla, és ez ment egész idő alatt, amíg együtt voltunk. Aztán amikor két héttel a szakításunk után msn-en beszélgettünk (a faszt, öltük egymást), akkor azt mondta, a lehető legjobb döntés volt, hogy kiszakadt innen, és nem találkozunk, mert most minden rendben van közte és a férje között. Mintha még én lennék a hibás azért, mert ő nem tudja mit akar, kurva vicces.