nincs egy normális lány, aki nem csak külsőleg hanem belsőleg is kibírható
-
#11384
tényleg?akkor leírok egy esetet(velem történt meg,szóval nehéz belekötni abba,hogy a maximalizmus feladása helytelen döntés volt):
iszonyúan szerelmes voltam egy lányba,hosszú évekig.Ő már az elején sem akart semmi különöset tőlem,de én ezt valahogy nem értettem...aztán ahogy telt-múlt az idő,rájött h.van azért bennem valami,de nem elég ahhoz,hogy szerelmes legyen belém.ezek után gondolod még mindig szeretnem kellene?szerintem nem...
(és azt zárójelben teszem hozzá,hogy _tényleg_ nagyon imádtam-vagy fogalmazzunk úgy,maximálisan-,csak nem kért belőle...)
én mindent megpróbáltam,de rá kellett döbbennem,hogy nem elég.Te mit tettél volna ebben a helyzetben?keresel mást,hogy ne fájjon tovább egyikőtöknek sem(kompromisszum),vagy pedig imádod tovább,hátha egyszer majd a tiéd lesz(maximalizmus)?még azt is hozzáfűzöm jól,hogy megfelelt volna az ízlésemnek,mindenben.
(*viszont azt sem mondtam,hogy mindig fel kell adni a maximalizmust a kompromisszumért)