• bvalek2
    #118
    Neked aztán rengeteg szabadidőd volt tegnap, mindenkire reagáltál valamit :)

    A relaitivitási elvet számos kísérletben bizonyították már, valóban jelentős elméleti és gyakorlati megalapozottsága van. Viszont mégis elgondolkodtató, hogy egy egész univerzumra kiterjedő globális jelenség kijelöl egy vonatkoztatási rendszert. Ezt írtad te:

    "... mert az anyag viszonylag egyenletesen oszlik el, és viszonylag keveset mozog."

    Egyenletes eloszlás rendben van, de a "kevés mozgásnak" csak a háttérsugárzáshoz képest van értelme. Ha én a fénysebesség 99%-ával közlekedek, akkor az Univerzum hozzámképest iszonyú sebességgel mozog az ellenkező irányba. A relativitási elv szerint ez a nézőpont egyenértékű a "keveset mozgó" Univerzummal.

    Egyik esetben nagyjából izotróp rádiósugárzás van körülöttem, a másik esetben, pedig egyik irányból gyilkos gammasugárzás jön velem szembe (doppler-eltolódás miatt). Hát, határozottan nem egyenértékű a két állapot, és ha hozzávesszük, hogy a háttérsugárzás az egész univerzumot kitölti, könnyen arra a következtetésre juthatunk, hogy valami baj van a relativitás elvével.

    A tengely léte viszont ennél sokkal komolyabb probléma. Nem csak az eltolási szimmetria sérül, hanem az Univerzumnak lett egy eredő perdülete, ami nem lenne szabad hogy legyen, a Mach elv szerint, hiszen az univerzumon kívül nincs(?) semmi, amihez képest foroghatna. Sérül a homogenitás is, lett egy kijelölt egyenes a világtérben.

    szerintem ezek az elvek (relativitás, mach, stb.) inkább filozófiai kívánságok, és nem megfigyelések, ez főleg a Mach-elvre igaz. Ha sérülnek, nem katasztrófa, majd rájövünk idővel még általánosabb elvekre.