Szvsz. tévúton jársz, amikor arról értekezl, hogy az emberi életet a fejlett társadalmak ne vennék figyelembe. Pont azért kellenek az USA-nak robotok, azért van hivatásos serege és nem sorozott, mert számít az emberélet. Sőt mind fejlettebb demokráciában egyre jobban. Egy USA katona halála az nehezebben elfogadható az USA-ban, mint 10 iraki Irakban, mint a vezetés, mind a mögöttük álló társadalom számára.
És pont ez a demokrácia gyengéje is amúgy szvsz. Pontosabban amolyan biztonsági szelepe, ellensúlya vagy jóléti yin mellett a szenvedő yangja. Ugyanis a demokráciában minden egyes ember élete és véleménye számít, például választáskor. És ha a világ társadalmi piramisa nagyon kicsúcsosodik, azaz a jóléti és a szenvedő réteg közötti magasság különbsége nagyon nagy lesz, ha lesznek nagyon szegények és nagyon gazdagok, akkor az lesz a helyzet a világban nagyban, mint kicsiben Izraelben. A nagyon szegények el fognak szaporodni (ez megfigyelhető, hogy a jóléttel, a perspektívával bíró léttel csökken a népesedés mert SZÁMÍT, hogy hányan vannak; ott ahol az első is, meg a tizedik is éhezni fog, ott ez nem jelent sokat, ellenben maga a gyerek igen; nem tudom készült e felmérés, hogy milyen anyagi színvonal mellett mond le egy ember a 10. és milyen mellett a 2. gyerekről, pedig biztos érdekes lenne) és aztán már a demokratikus játékszabályok mellett hirtelen az ő véleményük fog számítani, vagy ha nem, akkor az alacsony társadalmi státuszuaknál sokkal elfogadottabb erőszak fog megjellenni és terjedni, ami világméretben kb. a terrorizmust jelenti.
Szerintem sokan félreértik a számítógépek okosságát, meg az emberét. A számítógép sokkal gyorsabban végez műveleteket, mint az ember. Egy szintig. Azonban minél komplexebb egy feladat, annál kevésbé képes felvenni az emberrel a versenyt.
Vegyük például a Deep Bluet. A sakktábla a maga 16 figurájával, azok 6 féle mozgásával és 64 mezőjével semmi ahhoz képest, hogy egy Föld nevű bolygón hallani, látni, szagolni, tapintani, ízlelni és mondjuk egyensúlyozni kellene tudnia egy robotnak. Egy ember leül, sakkozik, aztán köt egy kicsit, gondozza a gyerekét, megcsinál egy vacsorát, éjszaka bevásárol, elmegy a diszkóba, összeszed valakit, hazajön, kavar vele, reggel elmegy dolgozni, újságot olvas, regényt ír, stb. És ez az ember még nem egy zseni, nem talált fel semmit, csak éli a mindennapjait. Nem ugrott be neki a fáról leeső almáról a gravitáció, a távolodó óratoronyról a relativitás elmélete, de még a tűz gyújtását se találta fel magától vagy a kereket se.
A számítógép úgy "gondolkodik", hogy minden egyes lehetőséget végigpróbál, majd kiválasztja a legjobbat. Ez már egy sakk játék esetén is rengeteg munkát tud adni neki. Pedig ott viszonylag végesek a lehetőségek, meg egy csomó parti le van venki tárolva. De mondjuk a városi életben azért kicsit hosszabb tudna lenni egy döntési fa egy 6 érzékkel bíró számítógépnek, mint 16 sakktáblán mozgatott bábúnál. Nem tudom megbecsülni, hogy hány nagyságrenddel bonyolultabb ez a döntési fa, de gyanítom 2 irgalmatlanul magas hatványa. És most képzeld el azt a gépet, ami ezt mind végigjátsza realtime és közben le is tud ülni mondjuk az irodában egy székre, mer az elbírja.
#58