miért van rasszizmus?
-
#308
Vagy ezt:
Oi-Kor:
Szól a Táltos
Készen áll a sereg, megindul a nép
A halál fia minden, mi ellenünkbe lép
Kétszázezer harcos vágtat a téren át
Megbánja azt minden, ha ellenünkbe hág
Szól a Táltos, kegyes lesz majd a szél
Csodás tájról, új hazáról mesél
Csillagfiak elindulnak, fényösvényben megmártóznak
Zengjen a kürt, szépen zengjen, ég tavából merítkezzen
Megnyílnak a kapuk, megnyílik az út
A fél világ meg retteg, csak menekül, csak fut
Lerombolva fekszik minden város fala
Elhalkulni látszik a véres csaták zaja
Szól a Táltos, kegyes lesz a víz
Egybegyűlnek a magyarok, mindenki, aki hisz
Holdfiai elindulnak, hűsharmatban megmártóznak
Zengjen a kürt, szépen zengjen, holdsugárból merítkezzen
Megpihen a sereg, megpihen a nép
Tábort ver a nemzet, elérték a célt
Hol védelmezőn ölel nagyhegységek orma
Nyugodt szívvel hagyják ránk, az utókorra
Szól a Táltos, kegyes lesz a napsugár
Elhintik a magot, a jövő zálogát
Napfiaik elindulnak, útporában megmártóznak
Zengjen a kürt, szépen zengjen, napvilágból merítkezzen
vagy ezt:
Egyszerű történet II.
Borongós késő őszi reggel,
Csendben szitált a köd.
A túlsópartra kenyérért indult,
Közben rengett a föld.
Tizennégy éves, mégis felnőtt,
Anyja is alig hitte el,
Apját négy éve nem látta,
Egy sötét éjjel vitték el.
A hídfőnél egy kisebb csoport,
Teherautóra szállt,
Ha velük megy, átviszik Pestre,
Egy percet se várt.
A platón kb. harminc ember,
Családok, gyermekek,
Lelkükben ezernyi félelemmel,
Dolgukra mentek.
A teherautón nemzeti színű zászló,
Büszkén lobog,
Akkor, és abban a jelenben,
Természetes dolog.
Egy saroknál befordulva,
A sofőr rögtön fékezett,
Az orosz tank őket várta,
És egyből tüzet.
Nem felejtünk semmit!
Nem felejtünk senkit!
Drámai emlékként,
Minden bennünk él!