Informatika és tudomány

  • SHADOWEYES7
    #18233
    Növényvédelem


    A fuzárium ellen idén is védekezni kell

    2008-ban a búza fuzáriumos betegsége fokozottan fenyegetett, a virágzás időszakában, illetve azt követően kedvező mikroklíma alakult ki az állományokban, ezt a hatást erősítette a csapadékos időjárás. A fertőzés valószínűleg a virágzás utáni néhány csapadékos napon következett be.

    Az elmúlt évektől eltérően a virágzástól az aratásig sok volt a csapadék, de a hőmérséklet ingadozások nem kedveztek igazán a fertőzés terjedésének. A teljes érés idején végzett felvételezések alapján a vizsgált területek 5 %-án állapítottak meg gyenge kalászfertőzést. Az aratás előtt közvetlenül lehulló csapadék miatt csak késve tudták elkezdeni a munkát, ennek következtében még augusztus közepén is voltak aratatlan táblák. A betakarításkor végzett laborvizsgálatok már átlag 14,37 %-os fuzáriumos belső magfertőzést mutattak ki, amely jóval meghaladta a 2004 évi 9,24 %-os fertőzöttséget. A betárolt búza vizsgálata alapján a termés 50 %-a takarmány búza. A fuzárium fertőzés kialakulásában döntő szerepe van a kalászolás és virágzáskori időjárásnak. A következő termesztési ciklusban a betegség elleni védekezés kiemelt szerepet kap, s ez a vetőmag beszerzéssel, vizsgálatával és a csávázások elvégzésével kezdődik. A tenyészidőszakban fontos a helyi időjárási tényezők folyamatos figyelése, mivel az adott területen ezek határozzák meg a fertőzés fellépését és mértékét. A pirenofórás levélfoltosság és levélszáradás tüneteit csak helyenként észlelték 2004. év október végén az állományokban. A tavasz folyamán csak egyes, rövidebb időszakokban volt kedvező körülmény a gomba felszaporodásához, május folyamán a fertőzés alig emelkedett.

    Az újabb fertőzési hullám június elején indult el és július elejére a vetésterület 20 %-án fordult elő gyenge fertőzés, ez alól csak az ország északi tája a kivétel, ott a hűvösebb klíma miatt több hullámban fertőzött a kórokozó az asszimilációs felületet jelentősen csökkentve. A klimatikus viszonyok általában a levélbetegségeknek kedveztek, de a termelők egy időzített kezeléssel megállították a betegség súlyosbodását. A fertőzőanyag mennyisége az előző évekhez viszonyítva kissé emelkedett, járványszerű fertőzés fellépésére kevés az esély, mert a termelők az őszi búzában legalább egy gombaölő szeres kezelést elvégeznek. 2004 őszén a gabonafutrinka lárvakelést gátolta a szeptemberi száraz időjárás és a gyommentesítések miatti tarlóápolások elvégzése is. Amíg az árvakeléseken közepes mértékű kártétel is előfordul, addig főként csak a monokultúrás táblákon figyeltek meg gyenge lárvakártételt. Az áttelelés kedvező körülmények között történt, de tavasszal sem emelkedett a gabonafutrinka kártétel mértéke. A kártevő a vetésváltás betartása estén jelenleg nem okoz jelentősebb növényvédelmi problémát. 2005. októberében az árvakeléseken csak elvétve fordult elő gabonafutrinka fertőzés, így 2006-ban is csak gyenge lárvakártételre lehet számítani. A vetésfehérítő bogarak a telelő helyüket március végén hagyták el, majd ezt követően az első imágók betelepedését a táblákra április elején figyelték meg. A kártevő az előző évihez viszonyítva nagyobb egyedszámmal volt jelen, a tojásrakás intenzív volt. Az első lárvák május elején jelentek meg, május végén gócokban már gyenge kártétel jelentkezett. A termelők a védekezésekkel megakadályozták az asszimilációs felület csökkenésével járó kártételt. Júliusban az imágók nagy egyedszámban vándoroltak a szomszédos kukorica-táblákra. A vetésfehérítő bogarak tömeges felszaporodására akkor várható, ha két egymás utáni év áprilisának és májusának időjárása meleg és mérsékelten csapadékos. A gabona levéltetveknek nem kedvezett a változékony, gyakran heves esőkkel és viharos szelekkel járó tavaszi és kora nyári időjárás. A növényállományokban észlelési szinten voltak jelen a levéltetvek. A kártevő betelepedése tavasszal a táblákra vontatott volt a hűvös időjárási viszonyok miatt. Az első levéltetű egyedeket április elején figyelték meg a táblákon, általános előfordulásuk május 20.-a körül a felmelegedés következtében jelentkezett. A tenyészidő folyamán a levéltetvek fertőzése gyenge mértékű volt és rövid ideig tartott. A kártevő egyedszámát a vetésfehérítő bogarak elleni védekezések is erőteljesen csökkentették. 2006 évben a levéltetű fertőzés mértékét az előrejelzés alapján lehet majd meg állapítani és ennek figyelembevételével dönteni a védekezésről.

    A gabonapoloskák egyedszáma és károsítása az egész tenyészidő folyamán alacsony mértékű volt. A kártevő táblákra történő betelepedése május végén kezdődött el. A gabonapoloskák június végén általánosan jelen voltak a táblákon, de nagyobb mértékű kárt ott nem okoztak, ahol idejében learatták a termést. Az aratás elhúzódása miatt a kártevő tömeg egyre kisebb területre koncentrálódott, ezeken a helyeken a kártételük emelkedett. A telelni vonuló népesség átlagos, tömeges felszaporodásuk a májusi-júniusi időjárási viszonyoktól függ. 2004/2005-ben a gabonaféléknek kedvező időjárási viszonyok a búzához hasonlóan az őszi árpában sem okoztak jelentősebb növény-egészségügyi problémát. A fellépő gombabetegségek gyenge-közepes mértékben fordultak elő, többnyire az alsó szárrészeken és leveleken. Az állati kártevők közül a vetésfehérítő bogarak és azok lárvái károsították kisebb mértékben a vetéseket.
    Nem a pénz csinál engem, hanem én csinálom a pénzt. Az életet szeretem, és az fontosabb, mint a tuti üzlet.