vaakuum#26
A világ-egyetem könyvsorozat valamelyik kötetében elemezgetik azt, hogy a földi gravitációs feltételek mellett milyen biológiai-fizikai feltételek kellenek bizonyos szélsőséges mozdulatokhoz, cselekedetekhez (értendő ezalatt az izmok szakítószilárdsága és a csontozat nyomássűrűsége). Ott is azt hozták ki, hogy gyakorlatilag minél nagyobb valami, magához képest annál esetlenebbül mozog. Példa erre az, hogy az apró termetűek tudnak magukhoz képest a legnagyobbat ugrani (pl bolha, békák), a tömeg növekedésével (pl, gazella, antilopok, stb) ez az arány fokozatosan csökken, mígnem elérünk a vizilóhoz és elefánthoz. Az élőlények akkora zúzódásokat tudnak többé kevésbé jól elviselni, mint amekkora a saját szándékos mozgásukból adódhat. Természetesen egy ember is tud komoly törést szenvedni egy 1.5 méteres esésből, ha azt fejjel előre teszi, de amúgy a szervezete elkalmas arra, hogy egy 1.5 méteres ugrás, zuhanás energiáját elnyelje. egyszerűen fogalmazva akkorát tud ugrani, amekkorát tud sérülés nélkül esni. Egy elefántnak, vizilónak, rinocérosznak ez már nem igazán megy. Egyszerűen a szervezete nem képes csillapítani rugalmasan akkora energiát. Ezek az állatok nem is igazán minősülhetnek "nagy ragadozónak" emiatt. Az más kérdés, hogy sík terpen azért neki tudnak lendülni maguk is, de az nem egyenlő pl egy rugalmas testfelépítésű, maximum oroszlán/tigris méretű és tulajdonságú harci gép teljesítményével.