Az iskolaban ugy tanitjak, hogy az emlosok es a madarak is a hulloktol szarmaznak. Ez azonban nyilvan NEM ugy ertendo, hogy a mai hulloktol, hanem hogy a mai hullok bizonyos oseiktol, amelyek eredeti formajukban egyebkent nem is maradtak fenn. Ami nem csoda, hiszen nemcsak a hulloknek, de a halaknak, a keteltueknek, az emlosoknek es a madaraknak is legtobb variansa kipusztult. Az atmeneti formak (eppen atmenetiseguk miatt) nem maradnak fenn soka. Azok a fajok/fajtak szaporodnak el nagyobb szamban es maradhatnak fenn hosszabb idokre, amelyek kepesek stabil egyensulyba jutni kornyezetukkel, ezek viszont mar nem nagyon valtoznak, hiszen stabilizalodtak.
Az emlosok hulloszeru tulajdonsagai miatt (pl. a patkany felek pikkelyei a farkan) mar eleve gyanithatjuk (a genetikai vizsgalatok pedig megerositik), hogy az emlosok ose olyan faj lehetett, amelyik hulloszerubb volt a mai keteltueknel, viszont keteltuszerubb a mai hulloknel.
A madarakrol ugy nez ki, hogy az egykori dinoszauruszok oldalagi leszarmazottjai. (Talan pont azert menekultek meg a kihalastol, mert a repulesi kepesseguk lehetove tette szamukra, hogy a drasztikus eghajlatvaltozas hatasat kivedjek azzal, hogy megfelelobb eghajlatu helyre koltoztek. Ez azota is nagyon jellemzo a madarakra.) Azonban ahogyan a madarak osei nem tartoztak a dinok fo vonulataba, ugy a dinoszauruszok sem tartoztak a hullok fo vonulataba. Valojaban a hulloktol mar ok is annyira kulonboztek, hogy masik osztalyba kell sorolnunk oket. Mindenesetre ugy nez ki, hogy az emlosok fejlodese agazott el elobb (felig hullo, felig keteltu ostol), a madarake meg kesobb, mert ugy a madarak, mint az oseinek tekintett dinoszauruszok tobb jellegzetes hullo tulajdonsagot mutatnak (es ezeket is megerositi a genetika).