#18
"Az abiotikus tényezők két csoportba oszthatók, és elsősorban a nagyobb kihalások hátterében állhatnak. A földi okok közt említik a vulkáni tevékenységet, a klímaváltozást, a tengerszintváltozást, sőt még a kontinensvándorlást is. A tengerszint süllyedése sok esetben egybeesett a tömeges kihalási események időpontjával. Sokszor viszont nincs semmilyen összefüggés, emiatt a tengerszintváltozást csak mint alkalmanként jelentős hatást ismerik el. Földön kívüli hatás lehet egy meteorit becsapódása, vagy a Naprendszer áthaladása a Tejútrendszer egy-egy karján. Utóbbi periódusideje megegyezik a kihalások sokak által feltételezett periódusidejével. A Földön kívüli okok Alvarez és munkatársainak 1980-as cikke nyomán robbantak be a köztudatba. A dinoszauruszok hanyatlásának korából származó kőzetekben szokatlanul nagy mennyiségû iridiumot mutattak ki, és emellett szokatlan szerkezetû kvarcot. Mindkettő ritka a Földön, de gyakori a világegyetem más részeiből származó kőzetekben. Ez az alapja annak az elméletnek, mely szerint a dinoszauruszok és például sok hajtásos növény kréta végi kihalását egy becsapódó aszteroid okozta. A meteorit átmérőjét 10 kilométeresre becsülik, és feltételezik, hogy a becsapódás után néhány évig sötét, hideg porfelhőben kellett gondoskodni a megélhetésről. A krízist viszonylag könnyen átvészelték a páfrányok és az éjszakai életmódot folytató melegvérû állatok, például emlős őseink. A rendkívül izgalmas és népszerû elméletet rengeteg adat alátámasztja. Ettől függetlenül a dinoszauruszok kihalásának magyarázatára szinte divat elméleteket gyártani. Az őshüllők tragikus sorsát magyarázzák a modern növényi mérgek megjelenésével, a szemtelen emlősök tojásevő szokásával, a szén-dioxid szintjének emelkedésével, a hímek fertilitási problémáival, sőt krónikus pajzsmirigyproblémáikkal is."
#18