Igazad van, az evolucioelmelettel kapcsolatban gyakran meghokkentoen primitiv felreertelmezesekkel kell es kellett viaskodni. Amivel nekem leginkabb az a bajom, hogy kevesebb ido marad az erdekesebb kerdesekre.
Emlitetted pl. az elso repulo allatok kerdeset. Ha ezt most nem szukitjuk le a MADARAK osenek eredetere, akkor azt latjuk, hogy pl. az emlosok is KULONBOZO EVOLUCIOS UTAKON jutottak el a repuleshez (vagy legalabb a repules kozelebe). Egyes halak is tudnak repulni (ha mondjuk nem is nelkulozhetik tul hosszu ideig a vizet). A szamtalan repulo izeltlaburol mar nem is szolva. Ezert termeszetes felteves, hogy a hullok kozott sem csak egyetlen uton alakult ki a repules. Es valoban, ismerunk NEM DINOSZAURUSZ osi repulo hulloket is (pl. pteranodon). Vagyis a madarak nem egyszeruen a repulo hullok leszarmazottai. Sot, ha elfogadjuk, hogy dinoszaurusznak tekintett osi allatok leszarmazottai, meg akkor is marad problema boven.
Pl. az emlegetett T-Rex mellso vegtagjai meglehetosen csokevenyesek - ahogyan egyebkent a legtobb dinoszaurusze. Ezzel szemben a madarak, es a repulo dinoszaurusz osei KIMONDOTTAN FEJLETT MELLSO VEGTAGGAL (szarnnyal) rendelkeznek. Marmost az nem igen elkepzelheto, hogy egy egyszer mar elcsokevenyesedett mellso vegtag kesobb megis nagyon eros szarnnya fejlodik. A forditott ut jarhatobb, vagyis hogy a mellso vegtagok elobb atalakultak, hogy bizonyos mertekig segitsek pl. a farol ugrasokat, amolyan siklo repulessel, majd ezen a ponton elagazott a fejlodes:
- egyik agon folytatodott a minel hatekonyabb szarny kialakulasa, es ez a folyamat elvezetett elobb az archeopterix-hez, majd a madarakhoz;
- masik agon pedig a szarny funkcio elcsokevenyesedett, es vele egyutt a mellso vegtag is, nyilvan a foldon valo jarkalo eletmod kedvezosege miatt. Ez az ut vezetett el a T-Rex-hez hasonlito (bar annal kisebb), majd a kimondottan nagy "klasszikus" dinoszauruszokhoz.
Ha helyes az elobbi fejtegetes, akkor a T-Rex es a madarak kozos ose joval 150 millio evvel ezelott elhetett, hiszen az archeopterix is vagy 150 millio eves, marpedig az archeopterix szarnyabol (noha meg megvolt meg a 3 legerosebb ujja) mar nehezen alakulhatott volna ki ujra normalis "kez". Mindenesetre a lenyeg az, hogy egy archeopterix-szeru, annal kevesbe "szarnyasult" os ujra a foldi eletmodhoz alkalmazkodhatott, mint manapsag a ropkepesseguket elveszito madarak, es ebbol lett kesobb a T-Rex is. Ilyen ertelemben mondhatjuk, hogy nemcsak a madarak a dinok leszarmazottai, de a T-Rex is egy osibb "madar" foldon futo leszarmazottja.
Az elobbi megkozelites erthetove teszi, hogy a dinok hogyan tettek szert viszonylag jol mukodo verkeringesre, legzesre, hoszabalyozasra, mozgaskoordinaciora, latasra, stb., ugyanis ezek a tulajdonsagaik meg azon kozos osnel jottek letre, amelyik megindult a ropkepesse valas utjan.