#173
"ezt nem vettem észre. Mármint azt, hogy van mire."
Erről nem én tehetek.
"Te beteg is vagy."
Most, hogy így mondod, tényleg fáj egy picit a torkom. Szerencsére van Phlogosolom, majd öblögetek vele, az pár nap alatt rendberak. Neked egy vödör Xanaxot javaslok, bár mint mondtam, nem értek az orvosláshoz.
"Hol írtam én azt, hogy ez kocsma? Csupán jóindulatúan figyelmeztettelek, ugyanis úgy vélem, hogy ez a fene nagy arcoskodásod mindenhol előjön, és esetleg megütöd magad..."
Ó, köszönöm, hogy így aggódsz értem, de kocsmában egyáltalán nem szoktam ilyesmikről vitatkozni, tudod, oda inni járnak az emberek. Pontosan tudom, hogy milyen élethelyzetben, kivel szemben milyen stílust engedhetek meg magamnak.
Meggondoltad te azt a villanykart alaposan? Pszichológia szerintem jobb választás lett volna, ha ennyire érdekel.
"Ez már a röhejen is túltesz. Ezzel a "ki ha én nem" mentalitással elég keserű életed lesz. Ismertem sok ilyen emberkét, mint te, nem hinném, hogy kivétel vagy. Egy csődtömeg lett mindegyik, te is esélyes vagy erre."
Ne aggódj, ha csődtömeg leszek, és koldulni fogok az utcán, te leszel az első, akitől kérek, jó?
"BME villanykaron szerinted milyen a matek szigorlat? És tudod, én még az átkosban jártam oda, öcsi."
Nem tudom, én ELTE-n vagyok. Az átkossal azt akarod mondani, hogy akkoriban sokkal keményebb volt a matek, vagy a koroddal akarsz villantani? Előbbi nem látszik rajtad, utóbbi pedig nem erény, hanem állapot, bácsi.
Mellesleg nem látom, hogy érdemben a matekról vitáznánk (pedig nem egyszer próbáltam ráterelni a szót). Úgy érzem, kár rád és a veled való személyeskedő vitatkozásra fecsérelnem az időmet. Szócsatában nem tudsz leverni, matekban meg meg se próbálod.
#173