DcsabaS#152
En itt evolucion az ALTALANOS ertelemben vett evoluciot ertem, tehat nem azt a specialis fajtajat, amely a fajok eredeterol (Darwin), vagy a foldi elovilag eredeterol es fejlodeserol szol (genezis).
A definiciom szerint egy eloleny nem azert "evolucio kepes", mert teszem azt 20 evekent egyszer szaporodik, vagy a populacio mondjuk 10 ezer evenkent uj fajt produkalhat, hanem mert a BELSEJUKBEN, STRUKTURAJUKBAN, a NORMAL ELETUK SORAN az EVOLUCIOS MECHANIZMUST MUKODTETIK, ES A FEJLODESI LEHETOSEGEIKET DONTOEN EZ HATAROZZA MEG.
Tehat pl. 1 db ferfi (aki onmagaban nem szaporodasi egyseg, nem populacio es nem is faj) megis eloleny (mar persze ha el (:-)...), mert a szervezete (egy bizonyos szintet elero) evolucios mechanizmussal (illetve ezek rendszerevel) mukodik. Ennek jegyeben a szervezet evolucios valasza az alkalmazkodast igenylo kulso hatasokra az, hogy elszaporit bizonyos fajta sejteket (vagy csak anyagokat), amelyek kozott lehet differencialodas, majd pedig ezek egymassal versenyezve probaljak meg ellatni azt a bizonyos feladatot, majd pedig kozuluk csak a jobbak, vagy csak szerencsesebbek maradnak meg. Kezdve az egyedfejlodesi sejtdifferenciacotol az immunrendszer mukodesen at a csontszovet igenybevetel szerinti fejlodeseig mindig ez a trukk koszon vissza. Ez persze nem igazan meglepo a soksejtu elolenyek eseteben, hiszen a soksejtu elolenyek elemi epitokovei maguk is elolenyek, ertheto tehat, ha a szervezet egesze SOKSZOROSAN KIHASZNALJA az egyes elo sejtek specialis tudasat, az evoluciora valo kepesseget, azaz a szaporodas, mutacio/differenciacio, es utolagos szelekcio lehetoseget.
A fentiek miatt erdekesebb kerdes, hogy VAJON AZ EGYES SEJTEK BELSEJEBEN is beszelhetunk-e evolucios mechanizmusrol, mert hogy a sejtektol folfele ez nem nagyon kerdeses (kreacionistaktol eltekintve).
De itt is kette vagnam a kerdest, ugyanis a soksejtu szervezetek sejtjei EUKARIOTA sejtek, amelyek maguk is ugy neznek ki, mintha meg kisebb PROKARIOTA (bakterium szeru) sejtekbol allo soksejtu szervezetek lennenek. Ennek megfeleloen a sejten belul sajat DNS allomanya van olyan sejtSZERVEKnek, mint pl. a mitokondrium, vagy a novenyek kloroplasztja. Sot, nem csak sajat DNS-e, de sajat feherje szintetizalo apparatusa is van ezeknek, amelynek a genetikai kodja SEM teljesen azonos a sejtmagban hasznalt genetikai kodenak! Ezek utan mar nem is csodalkozhatunk azon, hogy a sejt egeszenek szaporodasa nelkul is kepesek szaporodni egyes sejtszervei (amikor szukseg van ra), espedig szinten evolucios mechanizmussal.
Marad tehat az a kerdes, hogy vajon a PROKARIOTAK belso mukodese mennyiben evolucios mechanizmusu. Es erdekes modon erre is igaz, hogy a sejt belseje olyan specialis biokemiai kornyezetet jelent, amelyben akar egy MOLEKULAKRA is igaz lehet, hogy kepes szaporodni, mutalodni, vetelkedni, kivalogatodni. Ugyanakkor a prokariota sejten kivul/nelkul ez mar nem igaz. E szerint a logika szerint egy virust LEGFELJEBB AZ ALTALA MEGFERTOZOTT SEJTBEN, AZZAL EGYUTT tekinthetunk elonek, azon kivul nem (mert akkor vagy nem mukodik, vagy csak automatakent mukodik).
A mai prokariotak egyszerubb oserol okkal feltetelezhetjuk, hogy DNS helyett meg csak RNS kodolasu volt, hogy a mai bazis-tripplettes kodolas helyett bazis-duettes volt (kevesebb fele kodolt aminosavval), tovabba hogy nem tudta meg a fotoszintezist (ez valojaban igen fejlett tulajdonsag) es az inverz muveleteket sem (hanem kemoszintetizalo volt).
Ennel is alacsonyabb fejlettsegi szinten az aminosavak beepitesere vonatkozo rendes kodolasrol sem beszelhetunk, csak arrol, hogy egyes mRNS szeru molekulak tRNS-ek es osi rRNS-ek jelenleteben katalitikusan gyorsithattak egyes aminosavak beepuleset. Ezt a szintet meg nem tekintem elonek.
Visszaterve az alapkerdesre, hogy mi minden a JELLEMZO TULAJDONSAGA az eletnek, es mi az, ami a KRITERIUMA, szerintem az altalaban felsorolt tulajdonsagokra igaz, hogy "csak tulajdonsagok", amelyek NEM TALALJAK TELIBE A LENYEGET, pl.:
- NOVEKEDES (jellemzoen elofordul, de egy eloleny olyankor is elhet, mikozben/mialatt zsugorodik)
- SZAPORODAS (jellemzoen elofordul, de egy eloleny olyankor is elhet, amikor eppen nem szaporodik, vagy ha mar egyaltalan nem is kepes szaporodasra)
- ANYAGCSERET FOLYTAT (jellemzoen elofordul, de nem minden pillanatban, es pusztan anyagcseret garantaltan elettelen dolgok is vegezhetnek.
Mas gyakorta hangoztatott tulajdonsagokkal is hasonlo a helyzet, vagyis eleg jellemzoek az elolenyekre (foleg hosszabb idok alatt), de majdnem csak annyira ragadjak meg a lenyeget, mint hogy "az elolenyeknek tomeguk van".
Ezzel szemben az evolucios mechanizmus nem csupan egy eseti jelenseg az elolenyeknel, hanem eppen a fo mukodesi modjuk, ezert hatarozza meg utodaik fejlodeset (fokozatos atalakulasat) is.