A neo-darwinista elméletet a régészeti leletek is cáfolják. Sehol a világon nem találtak semmiféle „átmeneti formát”, amelyek azt mutatnák, hogy a primitív organizmusok fokozatosan fejlettebbekké alakultak át, ahogy azt az evolucionisták állítják. Ugyanakkor viszont az összehasonlító anatómia tudománya rávilágított, hogy azok a fajok, amelyekről azt feltételezték, hogy egymásból fejlődtek ki, annyira eltérő anatómiai jellemzőket mutatnak, hogy semmiképpen nem lehetnek egymás ősei vagy leszármazottai.
De a neo-darwinizmus különben sem volt soha megalapozott tudományos elmélet, hanem ideológiai dogma, ha nem valamiféle „vallás”. A darwinista filozófia- és zoológia-professzor, Michael Ruse, ezekkel a szavakkal vall erről:
“És természetesen semmi kétség, hogy a múltban, és szerintem a jelenben is, sok evolucionistának az evolúció olyan volt, mint valamiféle világias vallás… És számomra nagyon egyértelműnek tűnik, hogy valami nagyon alapvető szinten az evolúció, mint tudományos elmélet a naturalizmus iránt kötelezi el magát…”
Ezért védelmezik az evolúció hívei még mindig az elméletüket, a számtalan ellentétes tudományos információ dacára. Abban viszont nem tudnak egyezségre jutni, hogy melyik a „helyes” az evolúció végbemenetelét ábrázoló modellek közül. Az egyik legfontosabb eme modellek közül az „ugrásszerű evolúció” /* néven ismert fantasztikus elképzelés.