DcsabaS#140
A tengersok bemasolt szoveg mindegyik allitasara van megfelelo valasz, de azokat megfogalmazni csak akkor van ertelme, ha van hozza erto kozonseg is. De hadd tegyek egy probat. Itt van peldaul a kovetkezo allitas:
"... Egyetlen evolucionista sem tiltakozhat, és nem is tiltakozik e számok ellen. Ők maguk is elfogadják, hogy akárcsak egyetlen protein véletlenszerű létrejöttének is olyan kicsi az esélye, mint hogy „egy majom hibátlanul megírja az emberiség történetét egy írógépen”. ..."
Nos, itt vagyok peldaul en, egy konkret evolucionista, aki:
1.) tiltakozhat a #62-es uzenetben idezett szamok ellen, es
2.) tiltakozik is (:-) (Matematikahoz konyito emberek maris tudjak, hogy megdolt az allitas, de lepjunk tovabb.)
3.) Egy protein "veletlenszeru letrejotten" sokfele dolgot lehet erteni, es ezt feltetlenul tisztazni kell, mielott valoszinusegeket akarunk szamolni.
A kreacionista ideologusok (ki tudja miert) a "veletlenszerut" mindig ugy adjak az evolucionistak szajaba, mintha csak "egymastol fuggetlen veletlen esemenyek egyuttes bekovetkezeserol" lehetne szo.
Holott PONT NEM ERROL VAN SZO!!!
Az evolucioelmeletben jellemzoen olyan veletlen esemenyekkel dolgozunk, amelyek nagyon is FUGGENEK AZ ELOZOLEG BEKOVETKEZETT ESEMENYEKTOL. Mert a megelozo esemenyek (ha azok bekovetkezesukben volt is szerepe a reszben veletlen mutacioknak es a szinten reszben veletlen szelekcionak) az OROKLODES REVEN hatast fejtenek ki, azaz befolyasoljak, hogy a kovetkezo "ugymond veletlen" esemeny mire os hogyan terjedhet ki. Az evolucio nem mindig es mindent "a kalyhatol" indit, hanem pont hogy mindattol, amit korabbrol orokoltunk!
Ennek megfeleloen, nem 1 db (roppant valoszinutlen) lepesben akarjuk elkepzelni az adott 288 aminosavas feherjemolekula kialakulasat, hanem egy fokozatos evolucios folyamatban, kevesebb szamu es kevesebb fajtaju aminosavbol allo egyszerubb feherjekbol. Hogy matematikailag ertheto legyen ennek hatasa a keletkezesi valoszinusegre, vegyuk a kovetkezo primitiv peldat:
Veletlenszeruen valasszunk ki egy aminosavat a durvan lehetseges 20-bol. Ha eltalaljuk a 288 aminosavas feherje elso aminosavat, akkor azt megtartjuk, ha nem, folytatjuk a kiserletezest. Atlag 20 probalkozas utan talajuk el az elsot. Ezutan raterunk a 2. aminosav kitalalasara. Ha eltalaljuk megtartjuk, ha nem, folytatjuk a kiserletezest. Atlagosan ehhez is 20 probalkozas kell. Hasonloan jarunk el az osszes tobbi aminosavval kapcsolatban is, igy durvan 288*20 (<6000) probalkozassal eloallitjuk a 288-as feherjere jellemzo aminosav sorrendet. Sehol semmi csillagaszati szam. Megpedig azert nincs, mert A JONAK BIZONYULT ELEMEKET MEGTARTOTTUK ES TOVABB OROKITETTUK. Tehat az evolucioelmeletben a mutacio es benne a veletlen egyaltalan nem arrol szol, hogy mindig es minden valtozna. A VALTOZASOKNAK MEGVAN A MAGUK JELLEMZO FRONTVONALA. Hasonlit ez a fak-bokrok novekedesehez. Amikor eppen keletkezik egy uj agacska, akkor az valahonnan kino (nem csak ugy a semmibol!). Hogy pontosan merre no ki, AZT BEFOLYASOLJA A VELETLEN, viszont utolag, amikor mar kialakult, nagyjabol megmarad. Novekedhet meg az uj ag, vagy esetleg el is pusztulhat, de ha az utobbi nem kovetkezik be, esetleg tovabbi agak is agazhatnak el belole. (Megjegyzem egyesek, mint pl. egy bizonyos Sti_ egy masik forumon valamiert folyton azt kovetelik az evolucioelmelettol, hogy mutasson bizonyitekot arra, amikor egy fa ugy valtozik meg "evolucio erteku" mutacioval, hogy egy komplett aga jelenik meg valahol kisebb agakkal, falevelekkekl, viragokkal es rugyekkel. Holott vilagos, hogy nem igy no es terebelyesedik a fa.)
Kisse matematikaibb hasonlattal elve, tekintsunk 2 peldat. Lehet azt gondolni az evolucioelmelet mutaciojarol, hogy az
1.) egy veletlenszeruen felvett pont KOORDINATAIT allitja be veletlen jelleggel (a kreacionistak szerint),
2.) vagy hogy az csak a pont koordinatainak BIZONYOS FOKU MEGVALTOZASAT allitja be veletlen jelleggel (evolucionistak).
Nos, az 1.) esetben a pont hol itt lesz, hol ott, minden rendszer nelkul (meg szep), nem jon letre semmi erdekes, a 2.) esetben viszont felvesz egy BOLYONGO mozgast, mintha keresgelne valamit. Ha most bekapcsolodik egy kulso hatas is, amely kisse elonyosebbe teszi az egyik iranyu valtozast (pl. az ellentetes iranyut gatolja a rogzulesben), hasonloan mondjuk a fenyhez, vagy a gravitaciohoz, akkor a pont elkezd ugy bolyongani, hogy kozben atlagosan a kedvezobb irany fele tart.
********
Hogy a cikkre is reagaljak. Annak ugye az a lecsupaszitott lenyege, hogy egy a vizben jellemzo hullamzo mozgasi formabol minimalis modositasokkal levezessenek egy olyat, amellyel a szarazfoldon is megfeleloen lehet haladni. Az evolucioelmelet szerint ennek LEHETSEGESNEK KELL LENNIE. Es hogy, hogy nem, a mechanikai kiserletek szerint is lehetseges. A modellt persze lehet es celszeru is tovabbfejleszteni, mert lehetnek olyan tanulsagai is, amelyek elmeletileg nehezen josolhatok elore.