Komolytalan#87
Bár erősen off, de szerintem alap témáról mindent elmondott az, hogy egy állami szervezet (APEH) amely mellékesen az adófizetők pénzért működik nem kéne hogy a csicskása legyen egy külföldi alapítványnak (BSA).
Az off pedig:
"1. A szüleim közalkalmazottak. Ez nem jött be :)"
Ez csak +1 lépcsőfok, tehát bejött. Mivel ahhoz hogy a szüleid közalkalmazotti bérét lehessen fizetni egy kanyival se járultak hozzá a multik, csakis hazai cégek termelték ki az ő fizetésüket, és ezzel a te pelenkádat.
"2. A teljes foglalkoztatás eredménye:"
A teljes foglalkoztatottság kérdését nem tudom honnan keverted ide, szó nem volt róla. Ha azonban magyar cégekről van szó:
"a. szar termékek"
Ikarus pl. világszínvonalú volt.
"b. henyélés"
Magyarországon jelenleg kb 1.5x annyi az effektíve munkaidő, mint a világ boldogabbik felén. Lehet leállni a demagógiával, hogy a magyarok nem dolgoznak. Kérdezz meg egy amcsit, miről lehet megismerni a magyart. Első amit mond az lesz hogy dolgozik éjjel-nappal.
"c. gazdasági csőd"
Jelenleg ebbe az irányba konvergálunk. Vagyis államháztartási csődből a gazdasági csőd felé - ezt hozzák a reformok.
"3. Ha a multik (egyébként helyesebben: transznacionális cégek) tényleg a 1,5 százalékpontot tesznek ki a gazdasági növekedésből, akkor gazdasági súlyukhoz képest valamit kurva jól csinálnak."
Azt nem értem, hogy ez miért volna olyan hűde nagy eredmény, mivel egyrészt ez egy egyedülálló szám (nem mond semmit sem, nincs viszonyítási alap), másrészt a multik profitja általában nem a munkavégzésből, hanem az erőfölényükkel való visszaélésből származik.
"4. Helyi iparűzési adó: ki a faszt érdekel, hogy hova megy a pénz? Az államháztartásba megy így is, úgy is, ez egy olyan pluszforrás az önkormányzatoknak, amit NEM a te adódból fenntartott költségvetésnek kell fizetnie."
Pl a polgármester nevezetű faszt igencsak érdekli, mivel a befolyó helyi adó mértéke nem befolyásolja az állami normatíva mértékét, vagyis ez plusz forrás neki. Pl szülőfalumban a befolyó helyi adó kevesebb mint 5MFt összesen, mivel nincs komoly helyi cég, a szomszéd faluban viszont van egy bánya, ott csak a bánya fizet nekik évi több 100 MFt-t helyi iparűzési adóként. De ettől a két település normatívája nem változik meg, ergo a szomszéd falunak van több100 MFt plusz pénze, amiből fejlődhet.
Úgy alapvetően kurvára nem fizet az állam többet egy önkormányzatnak attól, hogy annak több pénzre volna szüksége. Az az idő már rég elmúlt. Ha ma egy önkormányzat csődbe megy, kimegy állami szintről egy biztos, elküld az orvostól a tanárig mindenkit, elkezdi árulni az önkormányzat ingatlanait, és mikor kifizette a hiteleket, akkor veszi a kalapját, és visszaadja az irányítást és az üres kassza kulcsát a polgármester kezébe. Nem fog egy fillér plusz állami támogatást se kapni a csődbe ment önkormányzat.
"5. A külföldi termelő cégek innovációra, versenyre kényszerítik a beszállítókat. Ha elkülönült szigetként dolgoznának, akkor igazad lenne, de nem erről van szó."
Hát igen. Kérdezd erről mondjuk a Szabolcsi almatermelőket. Érik az alma, van 2 hét arra hogy eladják, mert ugye saját hűtőház miből lenne - nem ők kapták meg az X milliárd állami támogatást, hanem a tesco. Tesco megnézi az almájukat, mondja hogy 10Ft/kg, vagy kenjétek a hajatokra, veszek spanyolból (verseny). Auchan megbeszéli a Tescoval, hogy ő se ad érte 10Ft-nál többet. Előállítási költség mondjuk 50Ft. Lehet keresni azt a kevés megmaradt tisztességes kereskedőt, aki megadja érte a reális árát. Vagy lehet házalni platós IFÁval, azt úgyse foglalja le a bank, mert nem lehet már eladni. Akinek nem sikerül (mert béna ugyebár, nem arról van szó hogy a multik megölik), annak meg ott van a szemöldökfa meg a kötél. Tényleg verseny, a tét az, hogy idén ki köti fel magát, mert rárohadt az almája.