dez#273
"Marmint hogy meditacioval elobb "total komas" allapotba kerul az illeto (agytevekenyseg nuku), kozben pedig megis van "belul" tudata?"
Igen. (De az tévedés, hogy agytevékenység nuku, lásd alább.)
"Az szerintem mar ONMAGABAN IS rendkivuli lenne, ha valaki tenyleg csupan meditacio reven komas allapotba tudna juttatni onmagat (ottani gondolkodas nelkul), vagyis specialis kemiai szerek, vagy oxigen megvonas nelkul."
Rendkívüli, de már rég nem szenzáció.
"De tegyuk fel, hogy az illeto valamilyen praktikak (oxigen megvonas, kemiai szerek, eros hutes es elektromossag is megengedve) reven valoban komas allapotba jut, vagyis amikor az AGYKERGEROL ELLENORZOTTEN NEM VEZETHETOK LE AGYI IMPULZUSOK."
Ez az agyhalál. :) Kómában nagyonmély-alvási agytevékenység van, azaz ilyen fél-1 Hz környéki jelek, amelyek nem összeegyeztethetők a magasabb rendű tevékenységekkel.
"Es tegyuk fel tovabba azt is, hogy utolag ebbol az allapotbol ki tud jonni az illeto, es az elmeje is ep maradt annyira, hogy be tud szamolni kulonfele elmenyeirol. Es meg azt is tegyuk fel, hogy az illeto ugy emlekszik, hogy mikozben komaban volt, a tudata ep volt es gondolkodott. Mi bizonyitja, hogy A TUDATA VALOBAN AKKOR ELTE AT A SZOBANFORGO ELMENYEKET, AMIKOR KOMABAN VOLT?!?"
Először is, én nem gondolkodásról beszéltem, hanem a tudatos jelenlétről.
Mi bizonyíthatna egy teljesen szubjektív dolgot természettudományos kritériumoknak megfelelően?
"Mert bizony elofordulhat olyasmi is, hogy egyes informaciok eljutnak mondjuk az alsobb szintu agyi kozpontokig, mikozben az agykereg komaban van es ezert AKKOR NEM is tudatosodnak, ellenben amikor a komabol kijon az illeto, MAR IGEN."
Ez is lehetne, csakhogy... a személy átéli az erősen "más" állapotot, pl. hogy nem tud gondolkodni, és ennél különösebb dolgokat is.
"Es mert a tudat (illetve mar a "tudatalatti" is) IGYEKSZIK AUTOMATIKUSAN idorendbe (logikus rendbe) szedni az esemenyeket, konnyen tevedhetunk abban, hogy mi is volt az egyes esemenyek VALODI BEKOVETKEZESI SORRENDJE. (Erre a fajta pszichikai csalodasra is szamos kiserlet van.)"
Valóban? Ezekről eddig egyátalán nem hallottam.
"Amugy olyasmi valoban (marmint tudomanyosan bizonyitottan) lehetseges, hogy az agy egyes reszei hosszabb-rovidebb idore elszigetelodnek egymastol, pl. amikor a jobb es a bal felteke kozotti reszt bealtatjak. Ilyenkor csak a jobb latoternek (bal feltekenek) mutatott egyszerubb eszkozoket (pl. ollo, kes, alma) tudja csak az illeto megnevezni, a bal latoternek (jobb feltekenek) mutatott eszkozoket nem. Sot, utobbi esetben az illeto kerdesre valaszolva LETAGADJA, HOGY MUTATTAK VOLNA NEKI BARMIT IS! Tortenik mindez ugy, hogyha parositania kell a latott eszkozoket (pl. szeg-kalapacs, ollo-papir, csavar-anyacsavar), akkor a jobb felteke altal vezerelt bal kez sikeresen elvegzi a parositast, mikozben az illeto szilardan mondja, hogy neki nem mutattak semmit! (Forditva, ha a bal feltekenek, vagyis a jobb latoternek mutatjuk meg az eszkozoket, az beszel arrol hogy mit lat, amde a parositast igencsak silany minosegben hajtja vegre.)"
Ez azt az érdekességet mutatja, hogy a tudat valami miatt a bal agyfélteték "részesíti előnyben" (az emberek többségénél legalábbis), miközben a másik agyfélteke is képes többféle cselekvésre.