Descartes mondatabol lehet tobbfele tovabb gondolkodni, mindenesetre a szubjektiv idealizmusnak adott egy csaknem tokeletes kiindulo (fix) pontot (amihez hasonlorol Archimedes csak almodozott (:-)).
"az anyag és a tudomány körül vannak logikai problémák, amiken már Arisztotelész előtt óta hiába agyalunk."
Egyetertek.
"De épp itt van a probléma is: az anyagot soha nem "mint anyagot" tapasztaljuk, hanem mint valamely konkrét létezőt, aminek a milyenségét éppen nem az anyagi mivoltja határozza meg (pl. szép nő, vagy mosoly)."
Pontosan!
"Ha jól tudom, már Arisztotelész úgy próbálta ezt megoldani, hogy minden tapasztalható valami anyagból és formábóláll, és ezen a marxista (és más materialista) filozófiák is sokat rágódtak. "
Igen.
"Tyúk-tojás probléma, hiszen a hidrogén atom attól hidrogén atom, hogy egy speciális szerkezetben van, a szerkezet viszont nem anyag, hanem forma, amit valami (nevezzük hidrogénség-törvénynek) határoz meg. "
Itt mar erdemes egy pillanatra megallni! Mert azt, hogy a szerkezet (a forma) maga is nem anyag-e "veletlenul", azt nem tudjuk mindaddig, amig nem tudjuk megmondani, hogy az anyag MILYEN MODON teszi lehetove a letezest a maga es mas letezok szamara! Ugyanis konnyen meglehet, hogy ennek eppen SZERKEZETI (pontosabban strukturalis) okai vannak a melyben.
"No mármost egy olyan logikai fejtegetés, miszerint az anyag határozza meg a dolgok milyenségét, mert "az anyag örök tulajdonsága a mozgás", láthatóan gyenge definíció"
Na de NEM is ez "a" definicio!
Az anyag definicioja (durvan) csak az, hogy "ami lehetove teszi a letezest" (barhogyan is tegye).
Ehhez tarsithatunk 2-fajta logikai (Arisztotelesztol szarmazo) okfejtest, melynek a vege az, hogy vagy minden nyugszik orokke, vagy orokkon orokke van mozgas. Egyesek elfogadjak, hogy minden nyugszik orokke (tehat a mozgas csak latszolagos, de persze ekkor azt is meg kellene mondani, hogy egy TELJESEN nyugvo vilagban HOGYAN keletkezhetne ilyen latszat), aztan masok (en is) meg inkabb azt, hogy A MOZGAS AZ OROK. (A mozgas abszolut, a nyugalom viszonylagos. Lasd pl. a relativitaselmeletben a c univerzalitasat, vagy a kvantumvakuum folytonos fluktuacioit.)
Szoval az anyag definiciojabol es a mozgas egyetemessegere utalo logikabol mar TETELKENT jon ki, hogy "az anyag örök tulajdonsága a mozgás".
"hiszen ami állandóan mozog, hogy hozna létre "örök" formákat, mint például a hidrogén atom"
Hogy a mozgas TOTALISAN MINDENRE kiterjedne (minden terbeli es idobeli pontra, valamint egyeb dimenziokra), azt egyaltalan NEM KELL gondolnunk! Hiszen csak arrol volt szo, hogy mert a teljes nyugalombol NEM LEHET levezetni a valtozast (semmifelet), ezert kell leteznie mozgasnak, espedig az idok kezdetetol a vegeig. Egyebkent a mozgasoknak pont az ad iranyt, hogy eleve nem terjednek ki mindig mindenre. (A mozgasi irany is egy "szerkezet", es ez hajlamos a megmaradasra, lasd impulzus.)
Logikailag tehat lehetsegesek az idoben viszonylag stabil strukturak. Ez persze meg nagyon messze van attol, hogy megertsuk a hidrogen strukturajanak stabilitasat.
"Ám a dolog másik oldala is igaz: a "hidrogénség-törvénye" nem csak nem tud létrehozni hidrogént anyag nélkül, de nem is lenne látható, vagyis (voltaképpen ez szolipszizmus, de bizonyos mértékig kénytelenek vagyunk alkalmazni, ha a tapasztalt valóságból indulunk ki), nem is létezne, mert nem lenne tapasztalható."
A tapasztalataink szerint alapanyag nelkul tenyleg nem letezhetnek az adott strukturak (materializmus.) De ez nem elvi/logikai szintu bizonyitottsag. Ezert szerintem elvileg nyugodtan vizsgalhato a kerdes, hogy mi modon letezhetne egy struktura alapanyag nelkul is, de nem hinnem, hogy konnyen meg lehetne valaszolni a kerdest. Az talan elobbre visz, hogy nagyon sok struktura kepes alapanyagot (hordozot) valtani, mikozben (legalabbis latszolag) jol megorzi az onazonossagat.
"Az a lenini elv, hogy a mennyiség átcsap minőségbe, vagyis hogy az anyag megfelelő mértékű "növekedés" révén megváltoztaja a formát, azt hiszem, szerinted is mulatságos."
Ez amolyan huvelykujj szabaly. Sokszor bejon, de nem ragadja meg a lenyeget.
"Tudomány-filozófiai alapon tehát nem tudjuk eldönteni, hogy a "materializmusnak" van-e igaza."
Szerintem a materializmushoz pragmatikusan a legjobb kozeliteni, vagyis mint MUNKAHIPOTEZISHEZ. Nem a tokeletes bizonyitottsag hiteben, hanem hogy mennyire segiti elo a megismerest. Ebbol a szempontbol az idealizmust is hasznosnak tartom, mert bizonyos problemak megfejtesere konnyebb rajonni idealista alapon (noha aztan materialista alapon is magyarazhato). Szerencsere az en lelki nyugalmamhoz nem szukseges, hogy tudjam ezekre a kerdesekre a vegso valaszt (:-).