DcsabaS#184
Ezzel szemben lehet igy is gondolkodni:
1.) Semmi okunk olyan anyagfogalmat eroltetni, amely csak akkor lenne hasznalhato, ha az Univerzum teljesseget ismernek az utolso porcikaig.
2.) Anyagon azt a dolgot ertjuk, amely hordozoja a kulonfele fizikai mennyisegeknek (energia, impulzus, impulzusmomentum, toltesek, stb.), amely nelkul e mennyisegek sem letezhetnenek (az adott terido tartomanyban), vagyis az anyag teszi lehetove a fizikai mennyisegek letezeset.
3.) Az anyag tehat definicio szerint letezik.
4.) Leteznek a fizikai mennyisegek is, de nem az anyagtol fuggetlenul, illetve annak hianyaban, hanem mintegy az anyag specialis strukturajakent.
5.) A strukturalt anyag kepes egyre magasabb szinteken strukturalodni. A magasabb szintu strukturakra is igaz, hogy csupan az alacsonyabb szintu strukturakra raepulve letezhetnek, attol fuggetlenul, azok hianyaban nem. (Pl. vizmolekula csak hidrogen es oxigen atomokbol allhat, ezert ha az elobbiek hianyoznak, akkor nem letezhet a vizmolekula sem.)
6.) A kvantumfizika alapveto hozzajarulasa a kerdeshez nem az, hogy "nincs anyag" es hasonlok, hanem hogy a vakuum valojaban "fizikai vakuum", es ez az anyag alapallapota.
7.) A tudat sokszorosan magasabb strukturalis szinten van, mint egy vizmolekula es hasonlithatatlanul bonyolultabb mukodesu is, de ez nem valtoztat azon, hogy a letezeshez szuksege van anyagi hordozora.
8.) Nem a materializmus, hanem a mechanikus materializmus alapult a Newton-i mechanikan.
9.) A materializmus szerint nincs elvi akadalya annak, hogy egy magasabb rendu struktura at tudjon menni egy masik (megfelelo) anyagi hordozora. Valojaban mar az eleminek mondott reszecskek mozgasat is igy kepzeljuk el.
10.) De egy olyan bonyolult strukturanal, mint pl. az emberi elme, nem ismerunk modszert arra, hogy atkoltozzon az egyik agybol egy masikba.
11.) A materializmus szempontjabol az lenne uj es meglepo eredmeny, ha a tudat barmilyen anyagi hordozo nelkul is kepes lenne letezni, az anyagi vilagra befolyast gyakorolni.
12.) Az ilyen tudatot nem lehetne elpusztitani ugy, hogy megsemmisitjuk (vagy legalabb elrontjuk) az anyagi hordozojat, hiszen anyagi hordozora nincs is szuksege.
13.) Nem vilagos viszont, hogy ez esetben mikepp lenne lehetseges az ilyen tudat kolcsonhatasa az anyagi vilaggal.
14.) Valojaban pont az alacsonyabb strukturalis szintekre igaz, hogy az o letezesuk nem kotott a magasabb rendu strukturak letezesehez. (Pl. hidrogen es oxigen letezhet viz nelkul is.)
15.) Tehat ha valami letezhet az anyagi strukturak (mint hordozok) nelkul is, akkor az csak egy meg melyebb szinttu letezo lehet.
16.) A meg melyebb szintu letezot nevezhetik a vallasos emberek "Istennek". Ez esetben ez hozna letre a magasabb strukturalis szinten levo, altalunk ismert anyagot - am a materializmus mindossze annyit tenne, hogy ezutan ezt a meg alapvetobb szintet tekintene az anyag alapallapotanak.
17.) Hogy milyen tulajdonsagokat feltetelezhetunk e legalapvetobb letezesi szintrol, arrol lehet filozofalni. Egyesek pl. tudatot is felteteleznek rola (tobbnyire istenhivok), masok meg igyekeznek csak a legegyszerubb dolgokat (tobbnyire materialistak).