-
szivar #96 Tök jó. Örülök hogy mindenkinek ilyen sok tapasztalata és tudásanyaga gyűlt össze, és burkolt hülyézés keretében mindent jobban tud mint a többiek. Szeretnék ezen egyének táborához csatlakozni, így egy kis (egszerűsített) leírást rittyentenék a fénycsövek, kompakt fénycsövek és az egyébb világítási módokról, hátha valaki elolvassa és a rosszabbik esetben meg is érti ezt...
A hagyományos villanykörte (wolfram izzószál nemesgáz töltéssel, hogy ne oxidálódjon el az izzószál) elég rossz hatásfokkal bír, az elhasznált áramnak mintegy 2-5%-át alakítja át látható fénnyé, viszont cserében elég széles spektrumban sugározza ki ezt a keveset. Valószínűleg ez az magyarázata hogy a szem számára kellemesebb a fénye, mint a fénycsövek vagy hasonszőrű társainak a produktuma (a szénszálas izzóknak még kellemesebb a fénye, csak hát az élettartama...). Bekapcsoláskor az izzószál hideg, az ellenállása nem túl magas. Amikor rákapcsolja a delejt az ember, akkor gyakorlatilag rövidzárként viselkedik, de csak addig amíg az izzószál fel nem hevül. Ez utóbbi a másodperc tört része allatt zajlik le, így a kismegszakító és tsai nem sok mindent vesznek belőle észre. Ha olyan szerencsésen sikerül felkapcsolni hogy éppen a 230 voltos hálózat szinuszának a csúcsán zárjuk az áramkört, akkor a villanykörte rövid úton az örök vadászmezőkre távozhat. Ez a leggyakoribb haláloka. Ezt kivédhetjük nullátmenetes kapcsoló elektronikával*1, így csak a wolfram szál 'elhasználódásával' kell csak számolni. Gyakorlatilag megtöbbszöröződhet a hagyományos izzók élettartama, minimális befektetéssel. Ezenkívül a fényerőszabályozásuk is relative egyszerűen megoldható. Várható élettartam nullátmenetes kapcsoló nélkül 100-200 óra - szerencsétől függően, kapcsolóval akár 800-1000 óra is lehet hatásfoka xar.
A hagyományos fénycsővek(nem neoncső, az egy kicsit más) egy kicsikét másképpen néznek ki, mint a fentebb említett csoport, a működési elvük is egy cseppet másabb. A hatásfokuk magasabb mint a hagyományos izzóké, de ennek (is) köszönhetően szűkebb spektrumban állítják elő a fényt, továbbá vibrálhatnak (lsd. letebb) is. Ez utóbbi hosszú távon nem tesz jót a közérzetnek, forgó bizbaszok mellett nem ajánlatos a használata, a strobszkóp hatás miatt. A kivitelezése relative egyszerű, egy üvegcső, melynek a két végében található egy-egy izzószál. Az üvegcső belső falát 'fénypor' borítja, ennek a pornak összetétele határozza meg (elméletileg*2) a kibocsájtott fény spektrumát. A cső belsejében (többnyire) higanygőz és argon(vagy egyébb nemesgáz) keveréke található meg. Használatához szükséges egy ún. fénycsőelőtét, melynek a kivitelezése erősen befolyásolja a világítás milyenségét. A leggyakoribb halálok az izzószálak vagy az előtétek megmihálylása.
Hagyományos előtétek esetében bekapcsolás után felizzanak a cső két végén található izzószálak, ezeknek köszönhetően ionizálódik a cső gáztöltete. Ezen folyamat közben megindul az ionizált gáztöltetben az elektronok áramlása. Ennek az áramát egy sorosan kötött 60(régebben 50) hertzre méretezett tekercs tartja relative állandó mértéken. A továbbiakban az átfolyó áram végzi a gáztöltet ionizációját, az izzószálakról le lehet venni a delejt. Elég kellemetlen dolog az hogy másodpercenként 100-120szor (a nullátmeneteknél és amikor megfordul az áram iránya) megszűnik világítani a cső, ezért vibrál. A csőben található gáztöltet az ionizáció hatására UV sugárzást bocsát ki, a fénypor végül is ezt 'alakítja' át látható fénnyé. Várható élettartam 1000-10000óra, függően a kapcsolgatás gyakoriságától, és egyébb gyártási hibáktól, a profitmaximalizálás mértékétől. Hatásfoka elég jó.
Az elektronikus fénycsőelőtétek (a kompakt fénycsöveknél ilyeneket használnak) egyik fajtájánál (kevesebb alkatrész mint lentebb, tehát olcsóbb) hasonlóképpen gyújtják be a fénycsövet, csak a hagyományos gyújtó helyett egy (többnyire)PTC*3 és egy (vagy több) kodenzátor van sorbakapcsolva a fénycső előfűtéséhez. Az üzemi frekvencia egy kissé magasabb mint a hagyományos előtéteknél, 10-90kHz is lehet. A magas üzemi frekvenciának (és a fénypor 'tehetetlenségének') köszönhetően megszűnik(megszűnhet, lsd. lentebb) a vibrálás, kisebb fojtótekercs is elég az üzemi áram beállításához. Viszont az izzószál szakadásakor ugyanúgy megdöglik a fénycső. Élettartam 1000-10000 óra, hatásfoka nem olyan rossz.
A másik fajtájánál az izzószálak nincsenek izzítva a begyújtáskor. Ez helyett nagyfeszt kapcsolnak a fénycső két végére, addig amíg nem ionizálódik a benne lévő gáz. Amint az ionizáció megtörténik, a feszültséget csökkentik, így beáll az üzemi fesz és áramerősség. 'Hátránya' hogy több alkatrész kell hozzá, mint a fenti társához, ezálltal rettentmód megdrágítaná (300-500 pénz, forintra levetítve, kisker áron) az elektronikát. Várható élettartam 15000-20000 óra. Itt csak akkor megy sza@rni a világítás ha a fénypor degenerálódik, az elektronika meghal vagy pedig a fénycső elveszti a gáztöltését. A hatásfoka jó.
A fentebb említett elektronikákon a következőeket szokták megspórolgatni (az újabb, többnyire kínai gyártmányokon - ez utóbbi nem függ a márkajelzéstől). A zavarszűrő tekercs, melynek feladata hogy az esetenként több 10kHz-es jelek ne másszanak vissza a hálózatra. A 230 egyenirányítása utáni bufferkondi*4 méretének csökkentése (10uF vs.4,7uF), melynek eredményeként továbbra is a hálózat frekvenciájával villognak a fénycsövek. Pontatlanul méretezett -gyújtáskor használt- kondenzátorok, melyek váratlanul áthúznak és megdöglik a meghajtó elektronika. Alulméretezett meghajtófokozat, ami szintén meghibásodáshoz vezet. Trehány, leváló forrasztások. Ésatöbbi. Ezek az apróságok a kompakt fénycső élettartamára nincsenek jótékony hatással, párezer órával megrövidíti az élettartamukat.
A LEDes pilácsok külön fejezetet érdemelnének de jelenleg csak annyit, hogy a nem monokróm ledek hatásfoka, fényereje és ára jelenleg nem teszi alkalmassá az otthoni világítás kiváltására.
Megjegyezném hogy a fentebbi leírást csak emlékeztből írtam, így lehet benne némi kötözködnivaló. Pláne hogy biztosan kifelejtettem valamit. Mellesleg a felsorolt világítások minden fajtájából van itthon, ezért tapasztalatból írtam a fentebbiek tapasztalni való részét, nem olvasat után.
Mellesleg az hogy kötelezővé teszik a kompakt fénycsövek használatát, ez mondhatni ellentmond a 'szabad piac' dumának, meg amúgy sem valami demokratikus lépés. Biztosan valamelyik politikus(ok) támogatója||rokona ezeknek a gyártásából él meg. Tehát bekaphatják. Amúgy meg miért nem a közvilágítást cserélik le jobb energiafelhasználású változatra? Gyanítom kicsit több energia megy pocsékba, mint az otthoni világítás esetén.
*1 Nullátmenet kapcsoló (egyszerűsítve): a hálózati feszültség azon pontján kapcsol be, amikor a fázis és a nulla feszültségkülönbség a legkisebb.
*2 A fénypor összetételével elméletileg tetszőleges összetételű fényspektrumot létre lehetne hozni, de gazdaságossági okokból (lsd. költséghatékonyság) ezt el is lehet nagyhirtelen felejteni.
*3 A PTC hidegen kb 100ohm ellenállással rendelkezik, egy bizonyos hőmérséklet felett hirtelen megugrik az ellenállása, akár az ezerszeresére.
*4 Bufferkondi a 'hirtelen' áramfelvételeket fedezi, mintegy 'kisímítja' a terhelésnél jelentkező feszültségeséseket.