Isaac Asimov munkásságáról
-
#63
Nos, végeztem az időrendileg utolsónak nevezhető könyvvel is. Nagyon sok könyvet olvastam már életemben, de ritka volt közöttük az olyan, amit olyan szinten letehetetlen volt mint ez. Most is 10 óra körül még legalább egy centi papírköteg volt hátra, de minden további nélkül kivégeztem. SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!Viszont jól gondoltam, hogy Asimov nagyon is tisztában volt az univerzum méreteivel, és felvetette annak a lehetőségét, hogy talán rossz irányból vizsgáljuk az emberiség egyediségét.Személy szerint zavart, hogy Daneel ilyen rövid szerepet kapott az egész történetsorozat végére. Emlékszem, hogy mikor Baley halálát olvastam, alig tudtam kivenni a betűket, annyira könnyeztem. Hiába volt Daneel a kedvenc karakterem a sorozat közben, nem vártam volna, hogy ilyen véget fog érni. Túlságosan unszimpatikus volt az egész Fallom karakter, nehezen veszi be a gyomrom, hogy Daneel ezzel a hermafroditával egyesülve éli le a maradék párszáz évét.SPOILER! Kattints ide a szöveg elolvasásához!És most jöhetnek az Addendumos regények. Az első két íróról nem tudok semmit, de David Brintől már olvastam a Csillagdagályt és a kedvencek listáján kitüntetett helyet foglal el, szóval van egy sanda gyanum, hogy az ő regényében talán nem kell csalódnom.Trevize pontosan azt mondta ki amire én is gondoltam. Lehetséges, hogy nem a Föld a különleges azzal, hogy csak rajta volt értelmes élet, hanem a Tejút a különleges, hogy csak egyetlen értelmes (organikus) fajnak ad otthont. Ő is biztosra vette, hogy a többi galaxisban milliószámra nyüzsögnek az értelmes fajok. Tényleg nem árt ha bebiztosítjuk magunkat Galaxiával, bár akkor lenne nagy pofáraesés, ha pont abban a párszáz évben toppanna be egy ellenséges idegen faj, mikor Galaxia még nem jött létre.