• teddybear
    #7
    Engem mindíg érdekelnek az ilyen, a naívságig jólelkűek. Általában nekem, és a többi "rösszindulatú és erőszakos vadállatnak" kell kihúzni a bajból őket, mert nem akarják megérteni; a bűnözők egy részénél kár is próbálkozni az átneveléssel, lelki ráhatással.

    Van pár egyén, akinek mondhatsz amit akarsz, vállat von, és csinálja tovább a disznóságait. PL. a balástyai rém. Azt hiszed, ha leülsz vele, és elmagyarázod hogy milyen szörnyűségeket csinált, akkor abbahagyja? Vagy azon jár a beszéded alatt is az agya, hogy kéne még egy nő! És mi van, ha a te feleséged, vagy barátnőd jön sorra? Vagy éppen a lányod?

    Én nem kétlem, mindíg is lesz olyan, akinek akár csak egy morzsa hatalmat adunk, rögtön visszaél vele. De egy működő társadalom ezt az egyént elóbb-utóbb kiszórja. Az is igaz, hogy ha az illető eléggé gátlástalan, akkor komoly bajokat tud okozni. Erre is akad számtalan példa.

    A lényeg, ha nem mondunk le a szabadságunk egy kis részéről, az egészet elveheti az, akit egyébként esetleg már sokkal előbb leállíthattunk volna.

    Eddig volt a politika. Én személy szerint úgy vélem, aki lop, rabol, embereket gyilkol, az többé nem annak a társadalomak a tagja, aminek én. És ha rá nem vonatkoznak azok a szabályok, amiket én betartok, akkor azok a jogok sem, amikkel rendelkezem. Így logikus ugye?