#30
Az egesz "felfedezes" megint csak szenzaciohajhaszas. Semmi ujdonsag nincs abban, hogy mindez lehetseges, tehat valoban lehetseges akar egyetlen foton allapotaban eltarolni egy egesz kepet. (A holografia pont errol szol, csak ott persze sokkal tobb fotont hasznalnak.)
Es pont itt a csusztatas!
Eltarolni ugyan el lehet egy fotonban egy csomo mindent, de kinyerni valoban nem lehet belole ezeket az adatokat elvileg sem. Es a magyarazat:
A "felfedezes" a foton hullamtermeszetet hasznalja ki. Ez eddig ok.
Viszont a foton detektalasakor (vagyis az informacio visszanyeresekor) mar a reszecsketermeszete ervenyesul, vagyis a mereskor csak azt lehet merni, hogy van-e foton, vagy nincs es hogy a beeso fotonnak mekkora az energiaja (hullamhossza). Kovetkezeskeppen a visszanyereskor elvesz az osszes tarolt adat.
A klasszikus interferencia kiserletek is ugyanezt mutatjak be, tehat hogy meg 1db elektron is kepes interferenciat letrehozni (gyakorlatilag magaval interferal), de amennyiben az eredmenyt merni akarjuk, akkor mar csak az e- letet vagy nemletet tudjuk detektalni (na meg az energiajat).
A holografiaban az eltarolt kepet ugy tudjak visszaallitani, hogy a milliardnyi azonos allapotu (fazis, hullamhossz) foton az eltarolt informacionak megfelelo statisztikai eloszlas szerint fog a terben becsapodni.
#30