Tovább foglak keseríteni: nem sikerült.
Ez egy humbug, ha úgy tetszik illuzió (mint David Copperfield). A művészet, az alkotás illúziója.
Én zenélek (azaz zenéltem) sokat, és ahhoz tudnám hasonlítani: tehetségtelen emberek kiállnak a színpadra és egymásnak dobálják a negszereiket, amik pl. elkapáskor hangot adnak.
Spontán? Az
Érdekes? Esetleg
Izgalmas? Az
Látványos? Talán
Művészi értéke nulla? Igen
Hiszen 1-2 totál elszállt narkóson kívül nem nagyon tudok olyan embert elképzelni, akik az ilyen "zenét" szívesen hallgatnák.
Ugyan ez a helyzet ezzel a fotózással is. Nem a spontanitás mögé kellene bújni és az újdonság erejétől elvarázsolva nemlétező művészi értékeket odaképzelni.
Ha ráállok egy székre a blahán, szafaládédzsúzzal leöntöm a fejem és a "kék a szeme" c. nótát kezdem énekelni, semivel sem leszek kevésbé kreatív és spontánabb mint azok akik fényképezőgépet dobálva próbálnak "alkotni".
#13