Alktrészek müködése
  • Sml
    #47

    Az utánégetés lényege, hogy a sugárhajtómű meghosszabbított fúvócsövébe üzemanyagot fecskendeznek. Ez az üzemanyag összekeveredik a hajtómű kitóduló gázsugarával, és annak magas hőmérséklete és felhasználatlan oxigéntartalma miatt lángra lobban, ezzel többlet tolóerőt szolgáltat. A tolóerő megnövelése aránytalanul nagy üzemanyag-fogyasztással jár.

    Hatása:

    MiG–23 hátulnézetben, a hajtómű fúvócsövében zöldes színű koncentrikus körök formájában láthatóak az utánégető üzemanyagbefecskendező gyűrűi
    MiG–23 hátulnézetben, a hajtómű fúvócsövében zöldes színű koncentrikus körök formájában láthatóak az utánégető üzemanyagbefecskendező gyűrűi

    A hajtómű teljesítményének mérésekor „száraz” (dry) tolóerőnek nevezik az utánégető nélküli tolóerőt, szemben az „utánégetővel” mért (wet) tolóerővel. A katonai repülőgépeken a maximális utánégetővel elérhető tolóerő 150%-a a szárazon mért tolóerőnek. Bár a Concorde utánégetője csak 127%-ra növelte a négy hajtómű tolóerejét, így is olyan volt, mintha egy plusz hajtóműve lett volna.

    Korlátok

    Katonai repülőgépeken az utánégetőt általában csak 10–15 percig lehet használni, nem csak a 4–5-szörösére ugró üzemanyagfogyasztás miatt, de az általa okozott szerkezeti és hőterhelés miatt is. Ennek ellenére vannak repülőgépek, melyeket eleve úgy terveztek, hogy huzamosabb ideig elviseljék az utánégetőt, ilyen például a Lockheed SR–71 Blackbird. Az utánégetés hatalmas lángnyelvet hoz létre a repülőgép mögött, ez infravörös eszközzel könnyen érzékelhető.