Epikurosz#122
Mi vagy te, az állami akkreditációs bizottság?
Amúgy két felsőfokú diplomám van, ha nagyon érdekel. Tanítottak engem olyan doktorok az egyetemen, hogy azt mondtam magamban, ilyen olcsón adják a doktori címet?
De, hagyjuk is. Elismétlem dióhéjban az okoskodásod, tanulj tinó, hátha ökör lesz belőled, de legalább hústehén elv alapján.
Te azt állítottad, hogy a galaxisunk rajzszeggel fel van rögzítve a világegyetemben, és a naprendszerünk forog a középpontja körül, és mivel 200-250 miljó év alatt tesz meg egy fordulatot, ennyi időközönként átmegy egy karon, és mivel abban sok a por, amely szűri a Nap sugarait, itt a Földön jégkorszak következik be.
Több probléma is van ezzel a hülyeséggel, és engem nem érdekel, hogy esetleg valamilyen doktor ültette el a fejedben:
1. A Tejútrendszer, mint egész forog a saját tengelye körül.
2. A Naprendszerünk egy spirális kar része, és azzal együtt forog a Tejútrendszer magja körül.
3. Nem 1, hanem ha jól emlékszem 3 vagy 4 spirális karja is van a galaxisunknak, tehát a te elméleted szerint nem mondjuk 240 miljó évente lenne jégkorszak, hanem 240/3= 80 miljó évente. Már ha futkorászna a napunk a karok között, amit ugye nem tesz.
4. A spirális karokban nagyobb az anyagsűrűség, de ez nem port jelent elsősorban, hanem több a csillag. Persze ahol több a csillag, ott több a (szuper)nóva robbanás, ergo több a kilökődött csillagközi por, sőt a gáz is több, de amúgy ilyen szétszórt anyag a spirális karokon kívül is van. (Sőt, a galaxisunkat csomó ún. sötét anyag veszi körül, amelynek roppant nagy a tömege, talán a galaxis tömegének 30%-át is kiteszi.)
5. A Tejútrendszer kompakt mozgása természetesen nem zárja ki eltévedt, kódorgó égitestek létezését, amelyeket valamilyen kataklizma (pld. a már említett szupernovarobbanás a közelben, vagy a szomszédos törpegalaxisokkal való kölcsönhatás) kipenderített a rendes pályájukról, emiatt nem úgy járják a táncot, mint a többi égitest, de ilyen ritka van.