#1174
Hja, amikor én a sátánista korszakomat éltem, hát, elég csúnya sebek voltak rajtam, a hegekről (amik a mai napig látszanak a karomon) nem is beszélve. Én akkor komolyan gondoltam, bár az első tetanusz után rájöttem, hogy nem is olyan jó ez a dolog, és hagytam a francba.
Tudom, a mai 14-15-16 éves társaság azt hiszik, hogy az élet sz*r, meg kell halni, de ha vhogy mégis felnőtté válnak, ilyen életfelfogással csak csövesnek mehetnek el.
Most komolyan: mi a bajotok? Mért vagytok depressziósak?
Az, hogy apu meg anyu megtesz nektek mindent? Vagy csak divat a vagdosás? Akkor meg csináljátok komolyan, hogy fájjon is!
#1174