kvp#32
A klasszikus elmelet szerint homokbol csinaltak rampakat es azon toltak fel fagorgokon. (valoszinuleg a tobbi monolit epitmeny is igy keszulhetett) Nem korbe korben meredeken mint fenti kepen, hanem oldalrol egy nagyon nagy de eleg lapos rampan. (az inkak is ezt tettek, de ott megmaradtak az epites nyomai) Tovabbi kerdes, hogy a koveken regebben volt veses es csiszolasnyom, azokkal mi lett? A piramist alkoto kovek es a takarokovek eltero anyagbol keszultek, es csak a felepitmenyt ado koveket vizsgaltak idaig, de ugy nezett ki, hogy a kiralyok volgyenek kornyekerol szarmazo kovekrol van szo.
A romai beton felepitese pedig koztudott, de a kinaiak is hasonlo megoldast (kemenyitoben gazdag rizsport) hasznaltak a nagy falhoz. (van ahol a teglak mar elkoptak a szeltol de a habarcs meg birja) A romai receptben sok tengeri kagylo (kalcium) es vulkani anyag (bazaltfeleseg, stb.) volt. Igy tudtak vizallo vagy nagyon konnyu betont kesziteni. A vizvezetekeik a mai napig mukodnek es hasznaljak is oket. A pantheon pl. tobbfajta betonbol van. Ilyen anyagbol es hasonlo monolit beton technikaval epult annak idejen a pentagon is. (mivel a haboru alatt eppen vashiany volt)